Kezdjük rögtön egy álpoéngyilkossággal a tesztet: a Salomon X-Scream 3D GTX egy hibrid futócipő. Tudom, hogy közismert tény, hogy a modell egy terep-városi vegyes felvágottra hivatott cipő, nem is erre gondoltam a hibrid jelzőt használva… Egészen másra, de a megfejtésért még olvasni kell néhány bekezdést.
Szerencsétlen cipőnek nem kedveztek az előjelek. Mielőtt elindult a tesztoldal, az egyik alapelvem az volt, hogy a tesztelés alá vont cipőkhöz prekoncepció nélkül fogok viszonyulni. Persze hogy ezt eddig egyetlen cipővel kapcsolatban sem tudtam megvalósítani, kivétel nélkül mindegyikről volt valami előzetes elképzelésem… Szerencsére − mert a gyakorlatban annál izgalmasabb egy teszt, minél inkább rácáfol a cipő ezekre a víziókra. Nos, ebből kiindulva az X-Scream 3D GTX tesztelése izgalmas volt. Tökéletesen az ellenkezőjét tapasztaltam az előzetes elgondolásaimhoz képest, a cipő egészét nézve és a felsőrész, középtalp, talpmintázat esetében külön-külön is.
A teszt áldozata a Citytrail kategóriába tartozik, amit nem is lehet szimplán terep-aszfalt vegyes felhasználásnak definiálni, hanem a városban előforduló mindenféle felület (aszfalt, macskakő stb.) és némi ösvény, park stb. kombinációja. Azt most tegyük is félre, hogy mit gondolok erről a kategóriáról, hiszen a Citytrail belépő szintű modelljének tesztjében már intéztem egy kirohanást, mindenkit megkímélek egy hasonlótól. A Salomon X-tourral (1. széria) is elsősorban az volt a bajom, hogy a gyakorlatban nem azt hozta, amit a gyártó sugallt. Ha valaki nem olvasta azt a tesztet, akkor a lényeg fél mondatban: egy kiváló felsőrész, egy értelmezhetetlen középtalp, ami a vastagságához képest nem sok ütéscsillapítást tud felmutatni, és egy átlagos talpmintázat, ami keresi a középutat az aszfalt és a terep között, de nem találja. Nem túl jó ómen a jelenlegi tesztalany számára, még akkor sem, ha azt már a teszt előtt tudtuk, hogy a Citytrail kategóriába tartozó cipők második szériája teljesen át lett dolgozva. Új felsőrész, új talpmintázat és teljesen új középtalp.
Felsőrész: A prekoncepcióm ezzel a területtel kapcsolatban volt a leghatározottabb. Jó néhány Salomon cipő volt már a lábamon, de ha ezek abszolút közös metszéspontját kellene meghatároznom, akkor az az átlag feletti kényelmű és illeszkedésű felsőrész lenne. Éppen ezért ezt már borítékoltam is az X-Scream 3D-vel kapcsolatban is, főleg úgy, hogy a technikai adatlapján ott szerepel a Sensifit technológia, amely éppen az említett ideális illeszkedést hivatott biztosítani. Nem csűröm-csavarom tovább, nekem ez nem jött át. Persze semmi konkrét hiányossága nem volt a felsőrésznek, nem lötyögött, nem dörzsölt, sőt minden tesztfutás alkalmával megjárattam valami meredek falú töltésen, domboldalon oldalazva is, de nem fordult el benne a lábfejem. Egyszerűen csak nem volt meg az a földöntúli érzés, mint a Speedcross3 vagy egy XA Pro 3D, vagy akár az X-Tour1 esetében, hogy minden mm2-en tökéletesen idomul a lábamhoz. De hát a futócipő-tesztelő már csak egy ilyen hálátlan állatfaj, ha egy márkától megszokta a tökéletest, akkor egy átlagosan jó felsőrészt már kritizál. Azzal sem tudom felmenteni a felsőrészt, hogy biztosan a vízálló GoreTex-membrán (csak a GTX-változatot teszteltük, a hagyományosat nem) miatt nem éreztem tökéletesnek a felsőrészt, mivel az X-Scream 3D GTX-ben egy különleges membrán kapott szerepet. A Salomon nem csak egyszerűen megvásárolta a GTX-membránt – mint más cipőgyártók –, hanem speciálisan futócipőkbe való anyagot fejlesztett, közösen az amerikai gyártóval. És mitől speciális ez az új Salomon-szabadalom, ami az X-Scream 3D GTX-ben debütált? Nos, attól, hogy egy hagyományos GTX-membrán ugyan kiválóan állja a sarat a vízzel szemben, de eredetileg nem arra lett kitalálva, hogy közvetlenül egy futó lábával érintkezzen. Magyarra lefordítva, egy kicsit durva anyag, ami egy hosszú futás során már ki tudja dörzsölni a lábat. Ráadásul a cipőgyártók nem azért fejlesztenek nagyszerű flexibilitású és illeszkedésű felsőrészeket, hogy utána egy felsőrészbe bepakolt vízálló membránnal tönkre is vágják ezeket a tulajdonságokat. Az új (Salomon)GTX -membrán azért számít áttörésnek, mert sokkal lágyabb textúrájú lett, úgy, hogy a vízálló képessége semmit nem csorbult, ráadásul könnyebb, mint a hagyományos GTX-anyag. A felsorolt állításokat mi is csak megerősíteni tudjuk. Rögtön az első tesztfutás során (2015. decemberben) ideális körülmények fogadták a GTX-membránt, megmutathatta, hogy mit tud. Igazi mordori hangulatú időjárásban indultam: köd, páralecsapódás, 10 m-es látótávolság. És ha már Citytrail cipő, akkor futottam mindenen át (persze városi értelemben). Kis aszfalt, földes utak, ösvények, (Csetényi)-park. (Hé, Kiskunhalasiak! Tudtátok, hogy a város, ahol éltek, egészen ideális terep egy hibrid futócipő számára? Aszfalt és parkok váltakoznak, bárhonnan indultok, bármerre.)
A parkban bokáig érő fű, ami full víz volt a páralecsapódás miatt. Alig tettem meg benne 15 m-t, már szemmel láthatóan folyt a víz a cipő teljes felületén… De csak ott, mert a GTX-membránon egy csepp sem jutott át. Annyit lehetett érezni, hogy a hideg víz szépen lassan körbefolyik a membránon; olyan érzés volt, mintha egy gonosz erő alulról támadna. Ez csak fokozta a mordori hangulatot. De belegondoltam, hogy milyen érzés lett volna ugyanez GTX nélkül… Így viszont teljesen száraz lábbal és zoknival tudtam le az edzést, és a cipő külső része is megszáradt egy nap alatt, másnap újra bevetésre készen állt.
A cipőt a későbbi tesztfutások alkalmával átkergettem néhány patakon is, és nemcsak átfutottam rajtuk, hanem bele is álltam úgy, hogy a bokámnál még ne tudjon befolyni a víz. Arra voltam kíváncsi, hogy ha huzamosabb ideig kapja az ívet a membrán, és még az áramló víz miatt egy kis nyomás is éri, miként viselkedik. Nem lepődtem meg, hogy egy csepp sem jutott be a lábamhoz, tudtam már korábbról is, hogy a GTX valóban vízálló, de a teszt az teszt. A membrán lágyságáról csak annyit, hogy semmi problémám nem volt dörzsöléssel. Ráadásul a GTX-anyag a cipő teljes belsejét kibéleli (nem csak a cipő nyelvéig tart, mint néhány futócipőben). Két ponton van összevarrva az anyag, a cipő két végében a saroknál és az orrnál. A varrások is úgy vannak kialakítva, hogy egy pillanatig sem irritálták a sarkamat vagy a lábujjaimat.
A vízállóságot természetesen az is segíti, hogy a nyelv egybe van varrva a felsőrésszel. Egyébként a cipő illeszkedése még itt, a nyelvrésznél tetszett a legjobban. A Sensifit rendszer a szokásos Quicklace gyorsfűzőhöz csatlakozik, ami a megszokott minőségű, ezt a pontot minden Salomon cipőben szeretjük, többet nem is írnék róla.
A felsőrésszel kapcsolatban még néhány dolgot el kell mondani. Egyrészt az orr-rész kialakítása szélességre rendben van, de a magassága viszonylag alacsony. Illetve a cipő méretezése is kicsit eltérő a korábbi Salomon modellekhez viszonyítva. Azt hiszem, az X-Scream 3D GTX esetében akkor is indokolt a méretpróba, ha előtte már számtalan Salomon cipőnk volt. Ebben nemcsak az új kaptafaforma a ludas: a GTX-membránnak is van bizonyos vastagsága, ami a lábunktól veszi el a helyet. Gondoljunk bele, ha csak 1-2 mm is a membrán vastagsága, két szomszédos méret között csak 5 mm a különbség…
A másik apróság, amit némi kritikával illetnék, az a felsőrészen található, vastag filmszerű bevonat (a képen citromsárga színű). Amivel nem is a felsőrészen van bajom, de mit keres a középtalpon is? A dizájnnak nyilván jót tesz, de a középtalp flexibilitásának annál kevésbé. Flexfilm erősítés jutott a hálós felsőrész nyírásnak leginkább kitett pontjaira is, ahol az elrugaszkodó fázis során megtörik a cipő felsőrésze. Ezek a filmmel megerősített panelek a 3DFlex elnevezést kapták, nyilván hasznosak, de a külön technológiai elnevezést azért barokkos túlzásnak érzem. Már csak azért is, mert a Flexfilmmel megerősített részt szépen körbekerítették egy hagyományos műbőr hatású anyaggal, ami számomra kicsit olyan, mint ha egy műkincset a legmodernebb lézernyalábokkal védenénk, de azért még körberaknánk fakerítéssel is... Fő a biztonság!
Ami a láb védelmét illeti, több mint elég, egy Citytrail cipőre közel sem kell annyi protector elem, mint egy trail társára. A Salomontól megszokott törmelék ellen védő háló is ott van a cipő nyelve fölött, ami a GTX-változat esetében szinte felesleges is, hiszen a membránon úgysem jut be szinte semmi. A GTX nélküli változatnál már annál inkább jól jöhet minden védelem. A sarokkehely kialakítása aszimmetrikus, ami az anatómiailag természetes illeszkedést hivatott szolgálni. Ennek fontosságát és gyakorlati tudását nem tudom megítélni, de tény, hogy semmi gondom nem volt a sarok merevítésének kialakításával. Se jobbnak, se rosszabbnak nem éreztem más cipőkhöz viszonyítva. És a felsőrész tárgyalásának a végére maradt egy fontos kérdés, a szellőzés. Azt is előre borítékolni lehetett, hogy a GTX-verzió légáramlása nem kaphatna aerodinamikai Nobel-díjat, ha létezne ilyen. Akármennyire is légáteresztőnek van hirdetve szinte minden vízálló membrán, ezek lélegző képessége csak töredéke a hagyományos cipőfelsőrészeknek. Ezt tessék minden GTX-verzióval kapcsolatban tényként kezelni. Aki luxuskörülmények között szeretne futni télen, hóban, sárban, annak nyáron bele fog izzadni a lába a GTX-be… Ha elköveti azt a hibát, hogy egész évben vízálló cipőben fut. Egyébként, ha csak a cipő hálós felsőrészét nézzük, az elég szellősnek tűnik, tehát a GTX nélküli X-Scream 3D verziónak valószínűleg rendben lehet a szellőzése, de ez csak feltételezés a részünkről.
Összességében a felsőrészről sok negatívumot nem lehet mondani, néhány apró kritizálható részletet leszámítva. A Salomon saját GoreTex membránja valóban nagy dobás, reméljük, hogy a sikeres debütálás után a többi modellbe is ez az anyag fog bekerülni.
A középtalp esetében már az első aszfalton megtett méterek után megkönnyebbültem, ez valóban más, mint az X-Tour (ami a Citytrail kategória belépő modellje) első szériájába betett középtalp. Most sajnálom csak igazán, hogy az X-Scream első szériájában nem futottam, csak próbateremben volt a lábamon, de ha jók az információim, akkor az elődmodellben sem volt valami acélos a középtalp. Pedig az X-Scream 3D-ben is csak egy EVA-alapú középtalp van, de ebből is látszik, hogy két EVA-talp között is mekkora különbség lehet. A tesztmodellben tökéletesen tetten érhető, hogy próbálták megtalálni az arany közepet: olyan talpat kreálni, ami nem túl puha ösvényekre, de nem is túl kemény aszfaltra és egyéb kemény felületre. És az első szériával ellentétben ezt most végre sikerült is meglépni. Az első tesztfutás végén még a talpbetétet is kivettem a cipőből – ami egyébként szintén EVA-anyagú – és így futottam benne 2 km-t, hogy megnézzem, magában mit tud a középtalp. Azt kell mondjam, hogy sokat, a középtalp tényleg rendben van. Egyébként a talpbetétet nem az Ortholite szállította az X-Scream 3D-be, a Salomon saját gyártmánya került bele.
A középtalp anyaga két különböző gyártási eljárású EVA-anyagból áll. Injektálással és tömörítéssel kialakított anyagok házasításával készült a talp, de a pontos összetételről és a különböző anyagfajták arányáról, talpon belüli elhelyezkedéséről nincs infó. A cipő elöl 20 mm vastag, hátul 30 mm vastag, tehát a drop 10 mm. Szándékosan cipővastagságot írtam, mert ezek az adatok a lábunk és a talaj közötti cipőrészek (talpbetét, strobel réteg, középtalp, külső talp) együttes vastagságára vonatkoznak. Ez alapján egy teljesen átlagosan viselkedő futócipőt várhatnánk el, de a tesztfutások során ért még egy meglepetés, nem is kicsi. Megfuttatnám az aktuális vesszőparipámat, ami a cipők geometriai kialakítása. Illetve a tesztcipő esetében ehhez még hozzájön egy technológia is, ez a Profeel Film. Ez utóbbi feladata a rokon Salomon Sense szériában, hogy védelmet nyújtson a kövek, gyökerek benyomódása ellen. A Citytrail cipők esetében módosították a Profeel Film kialakítását, az X-Scream 3D talpában a lábfej alatti terület stabilitásáért felel (pl. olyan egyenetlen felületeken, mint a macskakő), illetve támogatja a megfelelő sarok-lábujj közötti átgördülést. Ráadásul a TPU-jellegű műanyag rétegeknek van még két előnyös tulajdonságuk: úgy segítik az elrugaszkodó fázist, mint egy visszacsapódó íj, és az egyébként puha középtalpnak ad némi tartást, ami szintén előnyös az elrugaszkodás fázisában. A teljes talp geometriai kialakításának és a Profeel Film együttes hatásának tudom be a fent említett meglepetést. A kellemes sarokpárnázottság és a viszonylag párnázott lábfej alatti terület ellenére sem kaptunk egy lassú futócipőt. Folyamatosan olyan érzésem volt, mintha a sarkam alatt egy jó kis párnázott aszfaltcipő lenne, a lábfejem alatt pedig egy könnyített futócipő, ami inkább a sebességre termett. A sarokra érkezés kellemesen tompított, az elrugaszkodás pedig egészen huszárosan kivitelezhető a cipőben.
Az első tempósabb szakasznál a Skoda Roomster ugrott be hasonlatként, ami megjelenésében olyan, mintha két különböző autó fele lenne összehegesztve középen. A hátulja egy kényelmes praktikus családi autó, az első traktust pedig sportosabb dizájnnal látták el, hogy apu akkor is macsónak érezze magát, ha éppen a gyerekeket szállítja az origamiszakkörre. Annyira különbözik az X-Scream 3D karaktere egy hagyományos futócipőtől, mintha ez is két különböző félbevágott futócipőből lenne a közepén összevarrva. De a szerencsének, vagyis inkább a talpközép kialakításának és a Profeel Filmnek köszönhetően a sarok és a lábujj közötti átgördülés elég olajozott, tehát a két különböző karakterű cipőfél remekül együtt tud dolgozni. Nem tudom, hogy ez mennyire köszönhető a véletlennek, és mennyire a fejlesztőmérnököknek, de nekem nagyon bejött a cipő geometriája. Annyira jellegzetes, hogy úgy gondolom, akár egy vakteszten is felismerném az X-Scream 3D-t. Ezzel együtt résztávozni biztosan nem ebben a cipőben mennék, de amire kitalálták (keményebb felületek és könnyű terep váltakozásából eredő különböző sebességű futás), arra tökéletes.
Egy ideig úgy gondoltam, hogy futócipő-talpmintázat nekem már nem tud újat mondani, ránézésre megállapítom a gyengéit-erősségeit. Nos, ezen a területen kicsit megszégyenített az X-Scream 3D Contagrip talpa. Annyi a mentségem, hogy a „terepező” képességeit eltaláltam, de egyéb területeken nagy volt a meglepetés a futások során. Mert ránézésre is a keményebb felületekre történő optimalizálás felé ment el a Salomon az elődmodellhez képest. Síkban nézve homogénebb a talpmintázat, tehát feltételezhető volt, hogy aszfalton, sima felületen jobban fog viselkedni, mint az előd X-Scream 1 (a lenti képen a bal oldalon az új talp, a jobb oldalon az első széria talpa látható). A kérdés az volt, hogy az ösvényeken hogyan viselkedik. Szárazon egyértelműen rendben van a cipő, ott nagyon jó. Sárban meg értelemszerűen nem egy virtuóz, de a profilmélységhez viszonyítva egészen jól fogott. A kedvencem a keményre döngölt, legyalult (és fagyott) földes utakon volt, ott szó szerint hallani (és nem utolsósorban érezni) is lehetett, ahogy dolgozik a talpmintázat. És ez jól szemlélteti azt is, hogy ez a talp végre arra való, amire hirdetik. Keményebb felületre és könnyű „terepre”, ha ezt lehet egyáltalán terepnek definiálni. Én úgy pontosítanám, hogy aszfalt és egyéb kemény felületre. A vizes, taknyos aszfalton is rendben volt a talp; a csúszós felületeken brillírozott a téli gumikhoz hasonlóan erősen lamellált felület. A vizes füvön is rendben volt a cucc, még a meredek falú töltéseken sem kellett lassítanom, pedig eleinte nem hittem, hogy jól fog vizsgázni Mr. Contagrip. Egyedül a vizes gyökereken csúszott meg a talpmintázat lábfej alatti része, ez egy kicsit kellemetlen volt. De két-három alkalom után a gyökerekre talpközéppel próbáltam meg érkezni, ami eleve egy kis mélyedés és még itt felszínre is kerül a lágyabb EVA-anyag, így már nem csúsztam meg. Terepen még egy dolog zavart minimális mértékben. Ez a sarok alatti mélyedés, ami össze tudja gyűjteni a sarat. De ezt az apróságot meg tudom bocsátani a cipőnek, mert aszfalton előnyös az ilyen fajta talpkialakítás, jót tesz a csillapításnak és a súlycsökkentésnek egyaránt. A kezdeti alföldi teszt után jellemzően Szentendrén volt futtatva a cipő, ahol csak újfent bebizonyosodott, hogy light ösvényeken (Bükkös-patak partja) és változatos felületeken (óvárosi macskakő, aszfalt, zúzottköves sétány) rendben van a cipő. Sőt, a meredekebb lejtőkön is jól viselkedett mind a középtalp, mind a külsőtalp. Tehát sok újat már nem hoztak a későbbi tesztfutásaim.
Nem úgy Szaki sporttárs esetében, aki azóta is nyúzza a cipőt, és első futásai egyikén rögtön bedobta a cipőt a mélyvízbe, és meghajtotta a Téli Mátra M méretű körén. Hiába nem kifejezetten terepcipő az X-Scream 3D GTX, de a februári latyakban a vízálló membrán nagyobb csábítás volt, mint a szirének éneke. A GTX-membrán a több órás kiképzést is bírta (némi sár, latyak és patakokon átkelés formájában), ezzel együtt hősünk lábán nem keletkeztek hólyagok, és egyéb kóros hámsejt-elváltozások. És érdemes volt a Mátrába is elvinni a cipőt, mert itt derült fény arra, hogy a Contagrip talpmintázat jégen is viszonylag jól muzsikál. Természetesen ez is csúszik, de sokkal kevésbé, mint néhány hagyományos trail cipő talpa (ezt Szaki pontosan le tudta mérni a jégen mellette szambázók mozdulataiból). Ez is a gazdagon lamellált mintázatnak köszönhető. A másik érdekes trail tapasztalat, hogy egészen stabil a cipő (nem a pronálás elleni védelemre gondolunk, hanem a terepező képességére), a meredekebb hegyoldalakban, oldalazva futva különösen jól viselkedett.
Ez mind szép, de mennyiért is juthatunk hozzá ezekhez a képességekhez? A cipő ajánlott listaára 45990 Ft, ami elég borsos. A nem vízálló változaté 39990, tehát az új GTX-membránt rendesen meg kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy durván 46 Ft költség jut egy km-re, ha az EVA-alapú talpnak 1000 km élettartamot feltételezünk. Ez nem a legjobb mutató, de ha azt vesszük, hogy cserébe egy full vízálló cipőt kapunk, amit aszfalton és könnyű terepen is bevethetünk, már árnyaltabb a kép. Végül is ez a cipő: 3 in 1.
Egy adatot szándékosan a végére hagytam. A súlyadattal egészen meglepett a Salomon – mivel eddig nem a pehelysúlyú cipőikről voltak híresek. A női modell súlya 260 g (eu 38 2/3 méretben), a férfi modell 306 g (eu 42 2/3 méretben). Ez egy védelemmel ellátott, vízálló vegyes használatú cipőtől nem rossz. Egyébként a GTX membrán súlya a férfi modellben 6 g, tehát a nem vízálló változat súlya pont 300 g.
Az ajánlott felhasználási kör kiolvasható a sorok közül, de gyorsan összefoglalom. Ha valaki változatos felületeken fut, és nem szeretne több futócipőt tartani vagy egy edzésen belül rendszeresen aszfalt és könnyű terep is előfordul, annak ajánlható az X-Scream 3D. A cipő neutrális, a túlzott pronálással futók ne válasszák. Ha valaki döntően aszfalton használná, vegye figyelembe, hogy a klasszikus aszfaltcipőkhöz viszonyítva keményebb és merevebb a talpa (a terepre való megfelelőség miatt). A GTX kontra nem vízálló változatot mindenki el tudja dönteni aszerint, hogy mennyire érzékeny a vízre és a hidegre (meg nyáron a melegre), illetve milyen vastag a pénztárcája. Profi és félprofi versenyzőknek nyilván nem opció a modell (nem is akar az lenni). De az előd kicsit félresikerült konstrukciója után, most valóban egy multifunkcionális cipőt rakott le a Salomon az asztalra.
Összességében egy néhány részletében kritizálható, de alapvetően megfelelő felsőrészt kaptunk, egy jól eltalált középtalpat (pedig a Salomonnál ez inkább fordítva szokott lenni), és egy egészen jól kihasználható talpmintázatot… És egy kiváló új GTX membránt.
Ha mindig az elsők között szeretnél értesülni az új tesztek megjelenéséről, kedvelj vagy kövess minket a futocipoteszt.hu facebook oldalán.
