A futocipoteszt.hu webáruházának felületén süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. Bezárás
Termékek Menü
0

Mizuno Wave Connect2 teszt

Szike
2015-06-20 23:00:00

Előre bocsátom, hogy a Mizuno esetében elfogult vagyok, mert ha az általam eddig elkoptatott kb. 50 pár cipőről egyetlen mondatban kellene véleményt mondanom, az valami olyasmi lenne, hogy az aszfaltra való cipők közül a japán márkákkal nem nagyon lehet mellényúlni. Aztán az ördög persze a részletekben rejlik, hiszen órákig tudnám sorolni azokat az apróságokat, amelyek miatt a Mizuno neutrális zászlóshajójának a Wave Ridernek a 12-16 közötti szériáit soha nem tudtam volna a tökéletes cipők közé sorolni. Szerencsére a Rider 17 és 18-as szériája nagyon rendben van, remélem a 19-est nem fogják elrontani. És ha már így az elején leszögeztem azt a tényt, hogy a Mizuno az egyik kedvencem, azt is ki kell hirdetnem, hogy éppen ezért sokkal kritikusabb is vagyok a márka cipőivel szemben, mint az egyéb típusok esetében. Hiába, ha az ember szurkol egy a többi márkához viszonyítva „családi” méretű cipőgyárnak, akkor az apró hibái is sokkal jobban bosszantják. Azért is az egyik legszimpatikusabb gyártó a számomra, mert minden évben előrukkolnak valami érdemi fejlesztéssel, nem csak facelift jellegű különbségek vannak a modellek között, mondjuk ezért is szaladnak bele kisebb bakikba. De ahogy mondani szokták, csak az tud hibázni, aki dolgozik.  Amiért még kedvelem a gyártó cipőt: szerintem a Wave az egyik legjobb ütéscsillapító technológia a futócipők piacán, és ami nekem a leginkább tetszik, hogy a Mizuno szokta a legjobban specifikálni a futócipőit, és nagyon pontosan definiálják, hogy az adott modell milyen típusú futó számára ideális. Ez utóbbi talán a stabil cipők piacán a legfontosabb, mert hatalmas különbségek vannak az egyes modellek alátámasztásának mértékében. A legtöbb futó (és nem csak a kezdők) már akkor szerencsésnek mondhatja magát, ha eldől, hogy neutrális vagy stabil típusra van szüksége (pl. egy diagnosztikai scanner segítségével), de egyáltalán nem mindegy, hogy egy kis mértékben alátámasztott modellt vásárol, vagy egy olyat, amelynek a boka alatti részébe egy egész oszlopcsarnokot beépítettek. A helyes típus kiválasztását olyan apróságok tucatjai befolyásolják, mint a futó súlya, a pronálás mértéke, hogy milyen talajon fut stb.

A Wave Connect 2 a Mizuno alapmodellje, ami a stabil kategóriát illeti. Na, akkor már ennél a ténynél meg kell állnunk, mert ez nem azt jelenti, hogy a leginkább fapados, hiszen kicsit még nagyobb puhaságot is ígér, mint a leginkább ismert – és a Mizuno által marketinggel leginkább megtolt – Wave Inspire.

És ez már az első használatnál lejött, hiszen párnázottságban nincs hiány. A saroknál természetesen a Wave rendszer hozza a megszokott szintet, de ami sokkal meglepőbb, hogy elöl a Mizunókhoz képest meglepő csillapítást biztosít az ap+ becenevű középtalp anyag. A belépő szintet sokkal inkább a pronálás elleni alátámasztás mértékében kell keresni. A Connect 2 tartalmazza a legkisebb mértékű megtámasztást a Mizuno kínálatában, ezt követi az Inspire, majd a legstabilabb cipő a Paradox. Ezt egyébként a tesztfutások alkalmával is konstatáltam magamban, mert a párnázottság mellet folyamatosan ott van az alátámasztás érzete mozgás közben, de ennek mértéke egyáltalán nem tolakodó. Ennek megfelelően olyan futóknak ajánlanám, akiknek csak kismértékű alátámasztásra van szükségük, és emellett szeretik a nagy csillapítással rendelkező, párnázottabb cipőket. Amit még kiemelnék a Mizuno stabil cipőivel kapcsolatban, az az alátámasztás technikai kivitelezése. A japán márka a Wave ütéscsillapító technológiáját használja fel a pronálás elleni védelemre is, pontosabban a műanyag Wave hullám módosított változatát.

Más gyártók általában nagyobb sűrűségű és keménységű anyagot tesznek az EVA-középtalpba, ezzel érik el az alátámasztást. A Mizuno által használt módszer előnye, hogy a Wave rendszer nem tömörödik és nem deformálódik úgy, mint egy hagyományos EVA-hab – és ezek hibridjei , tehát a cipő teljes élettartama alatt ugyanolyan mértékű alátámasztást tud nyújtani, mint az első kilométereken. És van még egy nagy előnye a rendszernek: a súly. Pontosabban annak hiánya. De erről majd kicsit lejjebb.

A tényleges tesztelésbe kicsit félve is kezdtem bele, mert tartottam attól, hogy csalódni fogok a cipőben, hiszen eddig általában a Mizuno csúcsmodelljeit viseltem, igazából nem tudtam, hogy mekkora szakadék van a kevésbé marketingelt modellek felé. És nem bírom ki, hogy ne lőjem le a poént: nincs semmiféle szakadék, sőt! Nem sok részletébe tudok belekötni ennek a modellnek. Az egész rácsodálkozás ott kezdődött, hogy már néhány száz méter futás után olyan érzés volt, mintha legalább 200 km óta ez lenne az állandó futócipőm (nálam kb. ennyi kell ahhoz, hogy teljesen összeszokjak egy modellel). Tökéletes volt benne a talajfogás, nem éreztem benne szerencsétlenkedésnek az első lépéseket, mint annyi más új cipőnél. Ez általában ott érhető nyomon, hogy van-e hangja a talajfogásomnak, vagy nincs. Azoknál a cipőknél, ahol nem teljes az összhang a futóstílusom és a cipő geometriája között, bizony van hangja a lépéseknek. Nos, a Connect2-ben nem volt semmiféle csattogás az aszfalton, hangtalanul suhantam benne. Persze az mindenkinél egyedi, hogy melyik modell fekszik leginkább a stílusának, de szerintem ez a cipő sokaknak be fog jönni. A másik sokkolóan jó benyomás az volt, hogy mennyire jó a cipő felső része. Nekem normál lábfejem van, tehát átlagos szélességű, átlagos magasságú a rüsztöm, nincs bokasüllyedésem, nincsenek kalapácsujjaim stb. Régen találkoztam ennyire jó felsőrésszel, és ez a megállapítás különösen igaz a Mizuno cipőkre, aminek azért örülök, mert a múltból nem mindegyik kaptafaformáját tudom dicsérni a márkának. A Connect2 felsőrésze mindenhol kellemesen simult a lábfejemre, sehol nem nyomott, ráadásul a cipőfűzőt is elsőre sikerült olyan erősséggel meghúznom, hogy ideális legyen – ez nálam neuralgikus pont szokott lenni. Hab a tortán, hogy ezt úgy tudja a Connect2, hogy nincsenek rajta mostanában divatos filmréteg erősítések, a felsőrész merevítését gyakorlatilag a Mizuno- logó és az orr-rész műbőr erősítése látja el (ez elég nagy fricska a filmrétegeket nyakra-főre használó gyártóknak).

Az orr-részen apró lyukacskák vannak, ami fel sem tűnt addig, amíg egy enyhe szellő át nem fújt rajtuk. Meglepő módon a felsőrész légcseréjének nagyobb része ezeken a lyukakon történt, nem pedig a hálós anyagon – legalábbis érzetre. Ezt azért is emelem ki, mert ehhezhasonló apró szellőző lyukakat egyéb márkák modelljein is lehet látni, de a Connect2 esetében éreztem először gyakorlati hasznukat. Mostanában a szellőzés amúgy is az egyik vesszőparipám, mert mintha a gyártók kezdenének elfeledkezni ennek fontosságáról, és annak ellenére romlott néhány modell ilyen képessége, hogy a technikai adatlapjukon ott szerepel, hogy „kiválóan szellőző felsőrész”.

És ha már felsőrész. Azzal biztosan nem lehet engem vádolni, hogy kedvelném a fehér színű futócipőket, ha tehetem, valamilyen színeset választok magamnak. Paradox módon a futocipoteszt.hu első két tesztjében fehér cipők kaptak helyet. Ráadásul mindkettő nagyon meg is tetszett, lehet, hogy engem is elért a kötelező jellegű rajongás a retróért.  De nem csak engem. Az egyik tesztfutást a hazai futóélet Mekkájában, a Margitszigeten tudtam le. A futás utáni nyújtás során kezdtem magam úgy érezni, mint egy ZS kategóriás zombifilm főszereplője, amikor egyszer csak minden tekintet őt kezdi figyelni és lassú, de biztos léptekkel elindul felé a zombisereg. A zombik elmaradtak, de a tekintetek ott voltak. El is kezdtem keresni magamon a méretes galambszart, biztosan azt nézik, de nem. Mindenki a cipőmet bámulta, az arra futók kivétel nélkül. Hiába, a mai neonsárga-ciklámen-azurro-pink futócipő színorgiából ezek a vakítóan fehér modellek tűnnek ki. Egyébként létezik ebből a cipőből teljesen kék színű is, de a készletből én is a fehéret emeltem ki magamnak tesztelésre… Aztán gyorsan meg is győztem magam, hogy nekem csak azért tetszik, mert a fehér felsőrész alatt nagyon jól mutat a kék középtalp, plusz a cipő élőben ezerszer jobban néz ki, mint a katalógusképeken. Még magamnak is nehéz beismerni, ha egy fehér cipő tetszik.

A cipő külső gumitalpa szintén kellemes meglepetés volt. A mintázata nem túl látványos, ennek ellenére nagyon jól funkcionált, ideálisan tapadt enyhén nedves körülmények között is, és meggyőződésem, hogy vastagon része van a már említett kiváló talajfogásban és a saroktól a lábfejig történő átgördülésben. A külső talp anyaga egyébként a Mizunótól megszokott X10-re elkeresztelt gumiötvözet, de erre nem pazarolnék több karaktert, mert a pontos összetételét titkolja a gyár, csakúgy, mint a középtalp összetételé – csakúgy, mint minden más gyártó. A technológiákról írt marketing bullshit-et amúgy is mindenki elolvashatja a cipők technológiai adatlapján, a lényeg nem az, hanem, hogy jól működik-e a gyakorlatban.

Amit manapság nem lehet megkerülni egy futócipő jellemzésénél, az a súly. Ez az adat mostanság minden egyebet lesöpör. Ha most dobnák a piacra az autóskártya analógiájára épülő futócipős kártyát, biztosan a legkisebb súlyú cipő vinne mindent. A cipőgyártókra amúgy is jellemző, hogy egy-egy fejlesztési irányt néhány évig túltolnak (lásd ütéscsillapítási technológiák reneszánsza 15-20 évvel ezelőtt), aztán jön egy újabb divathullám, amit meg lehet lovagolni. Most éppen mindenki azon számháborúzik, hogy kinek a cipője könnyebb. Ez nagyon jó folyamat lenne, ha nem menne egyéb jellemzők rovására, pl. csillapítás és tartósság – csak, hogy a két legfontosabbat említsem). Ezért is üdítő kivétel a Connect 2, mert a súlya 280 g (férfi), ami szerintem egészen becsületes egy edzőcipőtől, viszont a csillapításon nem érződik a fogyókúra. A tartósságot sajnos nem tudom megítélni, bár én Mizunot még sosem dobtam ki azért mert lefoszlott volna a lábamról, minden esetben a megtett km-ek száma miatt ment a kukába. Már utaltam arra, hogy az alacsony súly egyik záloga az alátámasztást biztosító Wave rendszer súlyában lehet keresni, illetve a felsőrész spártai egyszerűségében. A középtalp anyagának súlyát nem tudom megítélni, mert már a Connect 1 esetében is az Ap+ technológiát használták, tehát az elődmodellhez viszonyított 5 gramm súlycsökkenést valószínűleg nem ezen a területen érték el. Hogy szemléltessem, hogy a stabil kategóriában mekkora erény 300 g alá menni, néhány kategória társ súlyadata, a teljesség igénye nélkül: Brooks Ravenna6 303 g, Asics GT2000 312 g, Nike Lunarglide6 297 g, Adidas Adistar Boost 297 g, New Balance860v5 290 g. A korrektség kedvéért hozzá kell tennem, hogy azért már más gyártók stabil cipői is hozzák ezt a szintet, -pl. a Saucony Guide8 281 g, bár ennek a párnázottságát nem ismerem –  legalábbis egyelőre, ugyanis a következő stabil cipő, amit tesztelek, éppen ez a modell lesz.

A másik elhagyhatatlan számadat az ún. ramp értéke, tehát a cipő elülső és sarok része közötti magasságkülönbség. Ennek értéke a Connect2 esetében 12 mm (elöl 13 mm, hátul 25 mm vastag a talp), ami elsőre soknak tűnhet, de ha megnézzük más gyártók hasonló adatait, inkább kevés. Lefordítva, a Mizuno úgy tud sok cipőnél jobb csillapítást biztosítani, hogy a cipő talpa vékonyabb. És azért még ez a vastagság sem egy papírvékony talp, de kifejezetten úgy tapasztaltam, hogy közvetlen a kapcsolatom a talajjal. Annak, hogy a ramp értéke 12 mm és nem a mostanában leginkább elterjed 8 mm, az égvilágon semmi gyakorlati jelentőségét nem éreztem. A cipő teljes geometriájának összhangja minden apró részletet felülírt, ez a cipő nagyon egyben van.

Mint azt a tesztek általános leírásában is jeleztem, pontozgatni nem fogom a cipőket, mert szerintem ez a legtöbb esetben félrevezető, viszont a számfetisiszták és a KSH-ban dolgozó olvasóink kedvéért ezúton bevezetek egy cipőértékelő mutatót, ez a Ft/km. Ez azt mutatja meg, hogy a fogyasztói ár hogyan viszonyul a gyártó által ajánlott megtehető km-ek számához, kvázi, hogy az adott árért mennyire tartós cipőt kapunk. Ez a Connect2 esetében 32,99 Ft/km és 41,24 Ft/km között mozog. A Mizuno 800-1000 km-re szavatolja a Wave ütéscsillapító technológia szavatosságát, ami függ a futó súlyától, futóstílusától és attól, hogy milyen talajon használják a cipőt. A fogyasztói árnak 32990 Ft-ot vettem a teszt időpontjában. Aki kedvezményesen tudja beszerezni a modellt, végezze el ezt a számítást a csökkentett árat figyelembe véve, jó összehasonlítási alap lehet más cipőkkel. Csak halkan jegyzem meg, hogy a Wave technológia általában több km-t is kibír – a gyár is a minimumot adja meg – azonban a lábfej alatti zónában már nincs extra ütéscsillapítás, „csak” a sima középtalp anyaga. A Mizunoknál általában ez utóbbi adja meg magát hamarabb.

A férfi és a női modellek között a színkínálatot leszámítva nincs különbség, egyedül a női modell súlyadatával vagyok még adós, ez 240 g, a 40 g mínusz a férfimodellhez viszonyítva csak a méretkülönbségből adódik.

Összességében a Connect2 számomra az utóbbi évek toronymagasan legnagyobb meglepetése, gyakorlatilag nincs gyenge pontja, ráadásul a futók széles rétegének tudom ajánlani. Jól járnak vele, akiknek enyhe alátámasztást nyújtó cipőre van szükségük, kiváló csillapítással. Alapozáshoz és alkalmankénti gyorsító edzésekhez egyaránt megfelel az ütéscsillapítás és a súly kiváló aránya miatt. A tavasz-nyári modellt nagyon ajánlom a kánikulai időszakra (jó szellőzés), az őszi-téli modell esetében még nem tudom, hogy sűrűbb szövésű felsőrészt kap-e, de ősszel ezt az infót is közzé fogom tenni. A Connect2 egyértelműen aszfaltra való cipő, de egyenletes felszínű földutakra még tudom ajánlani, komolyabb terepre már nem vinném. Utcai versenyekre azoknak ajánlom, akik egyrészt nem törnek élversenyzői babérokra, másrészt a hosszabb versenyeken (pl. maraton) is szükségük van a cipő stabilitására, amit egy versenycipőben biztosan nem kapnak meg. Viszont akiknek közepes vagy extra stabil cipőre van szükségük, másik modellt válasszanak, mert csalódni fognak a Connect 2 alátámasztásának mértékében. Nekik a Wave Inspire vagy a Wave Paradox lehet alternatíva, ha csak a márkatársakat nézzük.

Ha mindig az elsők között szeretnél értesülni az új tesztek megjelenéséről, kedvelj vagy kövess minket a futocipoteszt.hu facebook oldalán.

Tartalomhoz tartozó címkék: teszt
Gyártók