A Decathlonban valaki olvashatja a gondolataimat, mert éppen elkezdtem volna élezni a futócipőkre rendszeresített 30 cm pengehosszúságú késemet (alias Bökő), hogy majd jól felkoncolom a Kalenji Kiprun Long modelljét. Erre nem kiállítják az áruházban a cipő robbantott változatát, ahol minden réteget külön meg lehet nézegetni? Így a vádlott megúszta a feldarabolást. Ha már a francia szakács nem titkolja az összetevőket, nekem már csak annyi dolgom maradt, hogy megkóstoljam. Semmi gond – gondoltam – a Kiprun Fast teszt konklúziója is az volt, hogy jók az egymás mellé rakott technológiák, csak még nem igazán dolgoznak össze a futás közben. Ott még lehetett legyinteni, hogy a Fast úgy is csak egy rétegmodell. A Kiprun Long, viszont a hosszabb edzésekhez ajánlott, általános futócipő, gyakorlatilag ez a modell a Decathlon egyik 2018-as zászlóshajója. Ebben a kategóriában már nem nagyon szabad hibázni, hiszen innen választ a legtöbb felhasználó. Nézzük, hogy mit kapunk a Decathlonba, ha nagyobb távok lefutására adjuk a fejünket.
Megjelenésében átlagos, a három választható színnel le is fedték a punktól, a családapáig terjedő vásárlóközönség ízlését.
Az első meglepetés rögtön a cipőbe bújás pillanatában ért: a Long felsőrésze egyértelműen szűkebb, mint a gyorsabb futásokra szánt Fast modellé. Nem árulok zsákbamacskát, véleményem szerint ez a cipő legnagyobb „hibája”. Kifejezetten hosszú távokra ajánlott lábbeli esetében az egyik legfontosabb tényező, hogy legyen elég hely, akár a táv végére bedagadó lábujjaknak is. Bár az igazság az, hogy futás közben, 20 km-ig egyáltalán nem éreztem, hogy bántaná a cipő a körmeimet, pedig a lábujjak körül kicsit keményebb anyag van. Viszont 30-40 km-res táv közelében, jobban esne egy kicsit tágasabb kaptafaforma, főként a kis lábujj környékén. Pedig a hálós felsőrész egészen jól nyúlik, talán éppen ennek köszönhető, hogy a kicsit szorosabb kivitel ellenére, megúsztam dörzsölés vagy vízhólyag nélkül. Ezzel együtt azt mondom, hogy már az is nagy előrelépés lenne, ha kicserélnék a Kiprun Fast és a Long kaptafaformáját. Sokkal logikusabb lenne, hogy a gyors modell legyen szűkebb, a maratoni cipő pedig kicsit tágasabb. Ami még szembetűnő volt, hogy amíg a sokat emlegetett Fast, hálós felsőrésze egészen jól szellőzött, addig a Long hálós anyaga inkább csak közepes tudású ezen a téren. A magyar piacon valószínűleg tarolni fog, mert a vastagabb felsőrész jobb tartósságra hivatott, véleményem szerint jobb lenne egy kicsit vékonyabb háló is a lábfejre. A hatékonyabb szellőzés mellé, néhány grammot is meg lehetett volna spórolni.
A női színek között ott van a 2018-as kötelező gyakorlat: a corall színvilág
A felsőrész egyéb tulajdonságai és minősége hozza azt a magabiztos szintet, amit láthattunk a már tesztelt Kalenji cipőn, tehát varrásmentes lábfejrész, szép kidolgozás és csak az indokolt helyeken elhelyezett flexfilm erősítések. A Kalenji logo ebben az esetben is tökéletesen van elhelyezve, szépen merevíti az oldalfalat ott, ahol kell. A cipő nyelve közepesen vastag, nincs agyonpárnázva, kellő védelmet és komfortot adott, a kifejezetten hosszú futásoknál is. A szépen kivitelezett fűzőbújtató a Long nyelvén is megtalálható, a nyelv egyszer sem fordult el a lábfejemen.
Ez a megoldás továbbra is tetszik.
A felsőrész sarokkialakítása kifejezetten tetszett, már ami a külső réteget illeti. Kicsit hajaz az Asics két-három évvel ezelőtti modelljeire, ahol néhány keményebb műanyag csík adja a sarok tartását, amelyek között csak egy vékonyabb anyag található. A japán cipőkön is bejött a megoldás, a franciák változata is meggyőzött.
Hogy mondják japánul, hogy Dé ja vu?
A bokánk is kifejezetten jól körbe van párnázva a Long-ban, a komfortfokozatra nincs panasz, viszont néhány zokniban csúszkált a sarkam a cipő belsejében. Persze ez részben orvosolható, ha a legutolsó fűzőlyukat is kihasználjuk, ebben az esetben viszont kicsit rövidke a cipőfűző. Érdemes több zoknival is próbát tenni, némelyikkel egészen jól együttműködött a cipő, viszont néhánnyal csúnyán összeveszett.
Mindent egybevéve, a komplett felsőrész alapvetően hozza a kötelező szintet, de néhány részterület gyengébb pontjai miatt (szűkebb kaptafa, közepes szellőzés és kicsit csúszkálósabb sarok), nálam egy erős közepes osztályzatot kap. Nézzük, hogy a középtalppal mennyit sikerül javítani a végső értékelésen.
A válaszom az, hogy sokat. Egyrészt kifejezetten jó az ütéscsillapítása a teljes középtalpnak, ezzel remekül illeszkedik a jelenlegi trendbe. 2018-ban már nem csak a maximál stílusú modellek rendelkeznek extra ütéscsillapítással, hanem a normál talpvastagságú között is egyre többet találunk átlag feletti párnázottsággal.
A K-ring extra ütéscsillapítása bizonyított már a Fast testvér-modellben is, de ha lehet, a Long ütéscsillapítása jobban meggyőzött. Nem csupán azért, mert egyszerűen nagyobb mértékű, hanem sokkal jobban lett hangolva, a modell felhasználási területéhez. A hosszabb távok után sem bújtam ki fásult lábbal a cipőből, és egyáltalán nem éreztem, hogy a távon belül „fáradt” volna a talp ütéscsillapítása. Bizonyos határig a tempófutásnál sem vett el sok energiát az átlagosnál puhább talp, 4:30 perc/km iramig, egyenrangú partner a Kiprun long, ennél gyorsabb tempónál már nem volt őszinte a mosolyom, valahol itt érte el a modell az optimális üzemtartománya szélét. Ennek megfelelően résztávozni el sem vittem a cipőt, mert teljesen felesleges lett volna, egyszerűen nem arra való. Egy nagyon kényelmes, plüssel bélelt elnöki limuzinnal sem megyünk gyorsulási versenyre. Még úgy sem, hogy a nagy talpvastagság ellenére, egészen huszáros elrugaszkodás produkálható a cipőben, de még meglepőbb, hogy viszonylag flexibilis a talp első harmada is. Sőt, a kifejezetten gyors futásokhoz ajánlott, vékonyabb talpú Fast modellhez viszonyítva is szembetűnően hajlékonyabb a Long talpa. Talán a Fast-ba épített Up’bar műanyag lemeze lehet a ludas, mivel ez a Long-ból hiányzik. Ezzel együtt, a Kiprun Long nem a 400 méteres atlétikai futópályák cipője. Aszfalt kell neki, nagyon sok.
A robbantott talp.
A gyártó a cipő leírásánál is egészen jól meghatározta, mire is való a Long: 10 km-től a maratoni távig. Én ezt annyival egészíteném ki, hogy azok is nyugodtan választhatják a modellt, akik csak hetente egyszer-kétszer futnak 5 km-t, egészségmegőrzés céljából. Az említett felhasználói réteg is igényelni szokta az átlag feletti puhaságú talpat és jellemzően nem is szeretnek sokat költeni a futócipőre, tehát pontosan a Kiprun Long egyik fókuszcsoportja lehetnek.
Ami még az ütéscsillapításhoz tartozik: a talpbetét (az Essensole szállítja) kifejezetten jó minőségű, vastagságánál fogva aktívan részt vesz az ütéscsillapításban, és megfelelően van formázva. Kis mértékben még a talpboltozatot is alátámasztja, ami jó hír a bokasüllyedéses felhasználóknak. A talpbetét alatt található a strobel board réteg, ami szintén erősen részt vesz az ütéscsillapításban. A Decathlon nem bízta a véletlenre a dolgot, mert talán ez az egyik legpuhább strobel board, amivel valaha találkoztam.
Egyetlen homályos terület van az egész Long modellben számomra: ez pedig a stabilitás kérdése. A Fast tesztjében is leírtam a véleményem, hogy a talp elejében – a lábközépcsontnál - alkalmazott kettős sűrűségű habanyag (K-Only) egyszerűen már túl van azon a területen, ahol érdemben bele lehet nyúlni a túlzott pronációba. A gyorsabb testvérmodellnél a sarok belső- és külső oldala eltérő vastagságú, így ez adhat némi extra támaszt a boka belső oldalán. A Long verziónál viszont teljesen egyforma a talp két oldalának vastagsága, tehát kicsit értetlenül állok az állítás előtt, hogy mitől is lenne alkalmas a cipő a túlzott pronáció elleni védelemre.
A talp közepén elhelyezett ArkStab lemez is nagyon hangzatosan céloz rá, hogy részt vesz a cipő stabilitásában, de ez a technológiai elem is egy teljesen szimmetrikus Pebax lemez, egyik oldalt sem támogatja jobban a másiknál, vagyis érdemben nem fog belenyúlni a pronációba. Ennek megfelelően futás közben sem éreztem azt, hogy hatalmas stabilitás lenne a talpam alatt, jó indulattal, egy olyan neutrális modellnek nevezném a Kiprun Long-ot, amelyik közelebb van a neutrális/stabil választóvonalhoz, mint az abszolút neutrálishoz.
Szintén a talphoz tartozik a drop kérdése, (a középtalp vastagságának különbsége a sarok és a lábujj között, jelen esetben 10 mm), amivel semmi kockázatot nem vállalt a gyártó, beállt a nagy droppal és a kis-közepes droppal operáló brandek közé, félúton.
A külsőtalp gumirétegét egyáltalán nem fényezi a gyártó, nincs külön neve az anyagnak, ennek megfelelően nincs is megemlítve a cipő technikai adatlapján, a mintázatát pedig nem jegyzi egyik nagy európai designer stúdió sem. Pedig, okkal lehetne büszke a gyártó a külső talpra. az is jó hír, hogy közel 100 km tesztfutás alatt semmi kopásnyom nincs rajta, de sokkal fontosabb, hogy száraz és nedves aszfalton is jól tapad. Ennek néha hangot is ad, apró csikorgásokkal jelzi a gumi, hogy betapadt a talajfogáskor. Sőt, egyik alkalommal egy simára földgyalult árvízvédelmi töltésen is csikorgott a gumi, a kemény agyagon. Ha ezt filmen látom és hallom, biztos lettem volna benne, hogy elrontották a hang aláfestést.
Alulról nézve hibátlan.
Ezzel arra is választ adok , hogy alföldi, száraz földutakon, egyéb kemény felületeken nyugodtan használható a cipő, de ennél komolyabb terepre ne vigyük.
A talpmintázatnál látjuk, de igazából a középtalp működésének kiegészítése, a talpanyagba bevágott árkok elhelyezkedése. Az Asics Guidance line árkához hasonló vonalvezetésű és mélységű, hosszanti talpi árkot láthatunk, ami segíti vezetni a lábat, a helyes sarok-lábujj gördülésben. A keresztirányú árkok inkább a talp flexibilitásáért felelnek, amiről már feljebb írtam, hogy egészen jó.
A végső konklúzió előtt még egy érdekes adat: a súly. A katalógus szerint 330 gramm (eu 43 méretben). Én a fél centiméterrel rövidebb eu 42,5 méretet mérlegeltem, és mindössze 315 grammot mutatott a kijelző. Ha csak a számot nézzük, akkor kicsit sok. Átlagos edzőcipőnek kicsit nehéz, de ha azt vesszük, hogy az ütéscsillapítása közelít a mostanában trendi maximál cipők szintjéhez, akkor egy fokkal már elnézőbbek lehetünk a 315 grammért, mivel a nagyobb talpvastagságú versenytársak is be szoktak nézni a 310 grammos súlyhatár fölé (lásd: Saucony Triumph, Brooks Glycerin, Mizuno Wave Sky stb.)
Egyáltalán nincs nehéz dolgom azzal, hogy meghatározzam miben is erős a cipő: egyenletes sebességgel, iramváltások nélkül ledarálni a hosszabb távokat. A magas ütéscsillapítás miatt, kezdő futócipőnek is jó választás. Versenyzésre csak akkor ajánlom, ha nem a dobogó legfelső foka a cél. Mondjuk egy 3:30-4:00 óra közötti maratoni simán bevállalható a Longban. Versenyen történő bevetés előtt ajánlom, hogy több hosszabb futáson kísérletezze mindenki azt, hogy milyen vastagságú és anyagú zoknival nem bántja a kaptafaforma az ujjait, illetve nem csúszkál a sarka.
Összességében egy kiváló ár-érték arányú edzőcipőt kaptunk, ahol még a relatív nagyobb súlyért sem tudok haragudni, mert cserébe átlagnál nagyobb ütéscsillapítást kapunk.
Ha még nem tudod, hogy pontosan mit keresel egy futócipőben, el lehet indulni a Kiprun Long-gal, az átlagosnál sérülékenyebb futóknak is jó választás lehet a nagy ütéscsillapítás miatt. Ha rendszeresen tartózkodsz a 4:30- vagy 4:00 perc/km tempó alatti tartományban, akkor már valami gyorsabb (és könnyebb) cipő lehet a jó választás.
