A futocipoteszt.hu webáruházának felületén süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. Bezárás
Termékek Menü

Kalenji Kiprun Fast teszt

Szike
2018. 08. 15. 10:44:32

Akármilyen hihetetlen állítás, de Magyarország az egyik legszerencsésebb ország Európában... Legalább is ha a futóboltok számát és fajtáit nézzük. Például Csehországban – és más országokban is -  kizárólag nagy bolthálózatok találhatók, ahol a futók ki vannak szolgáltatva az éppen aktuális beszerzési politikának. Ott teljesen ismeretlenek az olyan kisebb szakboltok, mint amilyenekbe Budapesten átsétálva tíz percenként belebotlunk. Ráadásul idehaza a nagyobb hálózatok is jelen vannak már jó ideje, amelyek közül egyértelműen a francia Decathlon uralja a piacot. Így nálunk mindenki eldöntheti, hogy melyik kereskedelmi modell felel meg az igényeinek, bármelyiket választhatja.

Nem árulok el nagy titkot, hogy a „Deka” és társai, a saját márkás termékek gyártására és értékesítésére vannak ráállva, az egyéb brand-ek csak kiegészítésnek vannak ott a polcokon. Gyakorlatilag a futocipoteszt.hu megalakulása óta folyamatosan kapjuk az ívet, hogy teszteljük valamelyik saját márkás cipőt. Valahogy mindig kihümmögtük magunkat a helyzetből, de be kellett látni, hogy mára megkerülhetetlen márka lett a Kalenji is. Mondjuk az is nagyban  meghozta a tesztelési kedvet, hogy már nem csak néhány ezer forintos modellek vannak a kínálatban, hanem megjelentek a magasabbra pozicionált cipők is, több értelmezhető technológiával, így 2018-ban már nem pusztán az árcédulával tud versenyezni a Decathlon, hanem értelme lett nézni a teljes ár-érték arányt.

Rendhagyó módon rögtön egy speciális modellt húztunk lábra, hiszen a Kalenji Kiprun Fast cipőt, a nevének megfelelően gyorsabb futásokra szánta a gyártó. Ha nagyon kategorizálni akarunk, akkor a félverseny/könnyített edzőcipő skatulyába lehet betuszkolni. Nézzük, hogy a nagyobb tömegmodellek mellett mivel is szeretne a gyorsabb lábú futók kegyeibe férkőzni a francia gyártó.

A Kiprun Fast tengerkék változatban

A felsőrész egészen üdítő meglepetés volt, legalábbis az anyaghasználatban és a varrások minőségében. Már, ahol van varrás, mivel a lábfej-részen varrásmentes a cucc, ami egy félverseny cipőnél nagyon is indokolt.  A felsőrész hálós kialakítása kifejezetten tetszett, mert semmi kamuzás nincs benne, belülre sem kerültek rejtett merevítések, valóban csak az irritáció mentes hálós anyag érintkezik a lábunkkal. Egyrészt szem- és kéztesztre is kellemes anyag, és nemcsak látszatra szellős, hanem a gyakorlatban is. Esős futás után gyorsan száradt, tehát a kötelező dolgokat mind hiba nélkül tudja. Erősítésnek flexfilm-csíkokat kapott a háló, de néhány gyártóval ellentétben ez egyáltalán nincs kihangsúlyozva, a filmrétegek szépen belesimulnak a dizájnba... Nekem szimpatikus megoldás. Régi vesszőparipám, a nyelv varrással rögzített része. Érdemes benyúlkálni kézzel a cipőkbe, néha még a legnevesebb gyártók csúcsmodelljeiben is hatalmas bumszlikat találunk itt. A Kiprun Fast-ban meg egy gyönyörűen eldolgozott rögzítési pontot, zéró maradékanyaggal (!). Ha a felsőrész lábujjak felé eső harmadát nézem, akkor nem igazán tudok belekötni az anyaghasználatba és a kivitelezésbe sem. A lábujjaknak ideális hely van akár hosszabb távon is. A cipő elején természetesen csak egy flexfilm alapú bevonat található, tehát nem estek túlzásba a körmök védelmében, de ez egy könnyített cipő esetében így a helyes.

A hálós anyag tökéletes

A felsőrész közepétől már előjön a „van benne anyag”  érzés. A méretes logó még rendben van, ugyan nem flexfilm, hanem műanyag, de azok közül legalább a vékonyabb, hajlékonyabb fajta. Viszont a bokát körbe ölelő gallér párnázásának tervezésénél éppen szabadságon lehetett a főnök, mert valami gyakornok szép mennyiségű anyagot tervezett oda. Talán többet is, mint amit egy könnyített edzőcipő esetében elvárnánk. A komfortnak jót tesz, de a súlynak kevésbé. Észbe is kaphattak a tervezők, mert a cipő nyelvénél éppen ellentétes az irány. Jó vékony anyagot kaptunk a lábfejünk tetejére, ez már sokkal inkább illik egy performance kategóriában induló cipőhöz. Egyébként a vékony nyelv semmi hátrányát nem éreztem futás közben, így is megfelelően szétoszlatta a fűzők okozta nyomást. Talán a kedvenc részletem is a nyelvhez kötődik, ez a fűző középső rögzítését szolgáló fül. A Kalenji logó alá egy flexfilm réteg került, ebből lett kialakítva a fül is, méghozzá nagyon szépen, a Fast felirat alatt bújnak át a fűzők, így még a típusnév is ötletesen van kihangsúlyozva. Praktikus, jól illik a dizájnba, könnyű, és még ez is varrásmentes, tehát illik az egész modell filozófiájába. Az ilyen apró, jelentéktelennek tűnő részletekből látszik, hogy mennyire van tudatosan felépítve egy-egy modell koncepciója.

Szép is, ügyes is. Sejthették, hogy szeretni fogom, mert külön gyári fotó van róla...

És a lényeg: a megoldás egyáltalán nem hagyja oldalra csúszni a cipő nyelvét, még forszírozott tempós kanyarban sem. Mondjuk kell is hogy ezt tudja, mivel a nyelv nincs egybevarrva a felsőrésszel... Ez meg talán a legnagyobb kritikám a felsőrész tekintetében. Félverseny cipőnél illene legalább az egyik oldalon rögzíteni a nyelvet... A cipőfűző egyébként lapított profilú, semmi különös, nem egy extra minőségi darab, de semmi gondom nem volt vele.

Ha már szóba került a dizájn, egy fél mondatot ez is megérdemel, mivel határozottan ügyesen fogtak a dizájnerek ceruzái. A 2018-as trendnek megfelelően letisztultak a  vonalak, és mind a női, mind a férfi vásárlók választhatnak konzervatívabb színt vagy fel lehet ülni az idén mindent elsöprő „láthatósági” színű vonatra is (neon lime vagy neon corall).

A neon corall női változat

A sarokkehely méretezése szintén tetszett, nincs agyonmerevítve, nincs benne az indokoltnál több anyag és maximálisan komfortos volt. A hosszú futásoknál is, és a 4 perc/km-en belüli tempónál is jól tartott. 

Az egész felsőrész kellemes meglepetés volt, egyetlen dolgot nem értettem: ez a kaptafa kialakítása. Normál szélességű lábfejemre rendesen rá kellett izmozni a cipőfűzővel a felsőrész elejét... már, ha valóban tempós edzést csináltam, a hosszabb futásoknál ez nem volt gond. De mégis csak egy félverseny cipőről beszélünk, egy picivel verseny orientáltabb keskeny fazon jobban illett volna a Kiprun Fast-hoz. Ha optimálisra húztam a fűzőket, akkor az én lábamon így nézett ki az ominózus részlet.

Ha ideálisan szorosra húztam, a fűzők előtti anyagtöbblet feldudorodott

Tényleg nem értettem, mert ezt leszámítva jól átgondolt a felsőrész. Úgy meg végképp érthetetlen a dolog, hogy a hálós anyag egészen jól nyújtható, tehát egy keskenyebb kaptafával is kényelmes lett volna a szélesebb lábfejűeknek is. Ezzel együtt a komplett felsőrész bőven a vállalható kategóriába esik, ha meg belegondolunk, hogy a modell listaára kb. fele az átlagos futócipők árának, akkor kezdhetünk is agyalni, hogy ár-érték arányban hol is járunk.

A Kiprun Fast a teszt szempontjából nagyon kezes jószág volt. Utólag – némi túlzással – azt is mondhatnám, hogy az első néhány kikométer alatt ki lehetett ismerni, a leírtak mindegyike kiderült ennyi idő alatt. Mondjuk ehhez az is kellett, hogy az első teszt-alkalommal , ami most éppen a Fertő-tó környékén valósult meg, egyetlen futáson belül kapjak 35 fokos, meleget és jégesős vihart is.  Rögtön ki lett pipálva a hőstresszes futás, a nedves aszfalton történő edzés, a sík terep és a hullámvasutas is. A maradék tesztfutásokon már nem is történt semmi különös, ugyanazokat tudtam feljegyezni, amit már első alkalommal is diktafonra mondtam. Ezt csak azért emeltem ki, hogy akinek az első bolti próbánál, a 20-30 m-es futásoknál nem bántja a kaptafaforma a lábát, nyugodtan választhatja a cipőt, később sem lesz vele problémája, nem rejtegeti a tulajdonságait.

Jöhet is a cipő lelke, a középtalp. Essünk túl a dropon, mert abban nem lesz semmi drámai: 10 mm. Edzőcipőnek pont átlagos, versenycipőnek nagy, viszont belekötni nem lehet, mivel hősünk elvileg egy edzőcipő és egy versenycipő szerelem gyermeke. A talpvastagságra ugyanez igaz.

A marketinganyagok alapján a legnagyobb technológiai feature a cipő sarkában található K-Ring, ami az ütéscsillapításért felel. Akár hányszor ránézek, nekem egy aranyérpárna jut az eszembe, csak ezt a sarkunkra méretezték, és egy EVA (etilén-vinil-acetát)  alapú anyagból készítették, de a középtalp EVA anyagához képest jóval puhább verzió.

A Gyűrűk Ura

És lényegében úgy is működik, mint a fent említett gyógyászati segédeszköz, csak nem a legnemesebb testrészünket óvja a külső hatásoktól, hanem a sarkunkat veszi körbe a talajfogáskor, sőt, a gyűrű közepébe még be is tud rugózni a sarok. Az alapelv nagyon jó, sőt azt kell mondanom, hogy a gyakorlatban is jól működik. A K-Ring-es ütéscsillapításra már az első métereken rácsodálkoztam, és 90 teszt km után sem tudok belekötni.

A legfontosabb akadályt tehát nagyon simán megugrotta a Kalenji, hiszen most már a franciáknak is van saját (és nem koppintott) ütéscsillapítási rendszerük, nem csak szimpla EVA anyag van a talpunk alá pakolva.

A lábfej alatti rész már szimpla EVA talpanyagot kapott, amivel nincs is semmi gond, hiszen egy gyorsabb tempóra tervezett cipő esetében gondolni kell a hatékony elrugaszkodásra is, amihez nem kell agyonpárnázni a talppárnák alatti traktust. A párnázottság mértékével nincs is semmi gond, viszont a kelleténél merevebb a talp, ami viszont nem túl jó ómen a hatékony elrugaszkodáshoz. Itt bizony előjönnek a hagyományos EVA anyag korlátai.

De semmi probléma, mivel a hatékonyabb sarok-lábujj átgördülés és elrugaszkodás elősegítésére megkaptunk egy újabb technológiai elemet: az Up’bar-t (a lenti képen a sárga műanyag elem). Ez nem más, mint a középtalptól induló TPE (termoplasztikus elasztomer) lemez, ami a lábfej alá két „csáppal” nyúlik be. Nagy újdonság nincs a kialakításában, nagyon hasonló szerkezeteket lehet látni az Adidas cipőiben is. A csápok gyakorlatilag egy visszapattanó íjként funkcionálnak minden egyes elrugaszkodás során, ezzel segítve a mozgást. Az elvvel nincs is semmi probléma, de az Up’bar-nak tipikusan az is lenne a feladata, hogy összehangolja és szabályozza a cipő technológiát saroktól, lábujjig, azaz segítse a sarok-lábujj átgördülést. A Kiprun Fast-nál éppen ez volt az egyik szívfájdalmam, hogy ez a gyakorlatban egy kicsit darabosra sikerült. A sarok rendben van, a cipő eleje kicsit merev, de alapvetően rendben van, viszont a komplett sarok-lábujj átgördülés kicsit nehézkes és lassú... Úgy értem, egy félverseny vagy könnyített edzőcipőhöz képest. Kicsit olyan érzés volt, hogy a technológiák darabonként a helyükön vannak, de még nem tudnak hatékonyan együtt dolgozni. Ha fejlesztő lennék, biztosan ezt a területet piszkálnám meg egy kicsit. Vagy az Up’bar-on reszelgetnék, vagy a K-ring puhaságából vennék vissza, mert lehet, hogy egyszerűen arról van szó, hogy túl nagy a különbség a sarok és a lábfej között, amit a műanyag híd már nem tud hatékonyan lekezelni... Ez egyébként érződik is, ha a cipőt megpróbáljuk hosszanti tengelye mentén kicsit megcsavargatni. Nem túl könnyű mutatvány.

A Kiprun Fast-ba beépített technológiák. Távol-keleti olvasóinknak külön írásjelekkel kedveskedtünk.

A középtalp esetében még egy dolog mellett kell lehorgonyozni kicsit, amit a Decathlon a hangzatos K-Only-ra keresztelt. Nem állítanak kevesebbet, mint hogy a technológia alkalmazásával a cipő bármilyen lábtartáshoz megfelelő. Mindezt úgy, hogy a K-Only a lábközépcsont alá bepakolt sűrűbb habanyag, azaz a lábfej alatt piszkálnak bele a mozgásba, nem a boka alatt. Én ugyan nem vagyok biomechanikus, de nem állítom, hogy pontosan értem, mitől is működik a K-Only megoldás.

Sokkal jobban hiszek abban, amit a gyártó egy szóval sem említ, de a saját szememmel látom. Ez pedig az, hogy a boka alatti részen, a belső oldalon kb. 2 mm-rel vastagabb a középtalp anyaga, mint a külső oldalon. Vagyis a boka belső oldala nagyobb támaszt kap, tehát kis mértékben szabályozva van a pronáció. Mivel a pronáció a saroktól indul, valahol a boka környékén lehetséges szabályozni. A lábközépcsontnál már rég túl vagyunk a pronáció érdemi részén, onnan már elrugaszkodunk... Ezért gondolom, hogy az aszimmetrikus talpkialakítás sokkal fontosabb lehet, mint a K-Only, de ha valaki többet tud a technológia lényegéről, várom a megfejtést.

Ezzel együtt határozottan érződött, hogy neutrális cipő létére egészen jó kis tartás van a bokánk alatt, de erről lentebb még fogok kicsit áradozni.

De most még visszatérnék kicsit a középtalp anyagához, amiben ugyan van egy vékonyabb réteg Kalensole (ami egy könnyített EVA alapú anyag), de a döntő hányad mégis csak teljesen hagyományos EVA.  Ami fő okozója a talp merevségének, illetve az egész cipő Achilles- sarkának, ami nem más, mint a súly.

 A katalógus szerinti súlya 280 g (43-as méretben), én is pontosan ennyit mértem, igaz, a fél cm-rel kisebb 42,5 méretű tesztcipő esetében, aminek a fizika törvényei szerint néhány grammal kevesebbnek kellett volna lennie. Bár néhány gramm eltérés betudható a kerekítéseknek, de esküszöm, be fogok menni az egyik Dekába, és lemérlegelek egy 43-as méretet is (ha megtörtént, update-elem a tesztet). Azért lovagolok minden egyes grammon, mert könnyített edzőcipőnek vagy félverseny cipőnek manapság illik alacsonyabb súlyt mutatnia a mérlegen. Egyáltalán nem drámai a súlyfölösleg, csak manapság egy Saucony Ride, egy Mizuno Wave Rider vagy már egy Brooks Ghost 10 is hasonlót tud, csak azok edzőcipők, nem könnyített modellek. A Kiprun Fast közvetlen kategória társai (Mizuno Wave Shadow, Saucony Kinvara, Salomon RA Pro stb.) kivétel nélkül könnyebbek.

De tegyük a szívünkre a kezünket, a tipikus Kiprun Fast- felhasználó nem fogja azzal kezdeni a cipővásárlást, hogy lefújja a lisztet a konyhai mérlegről, rápakolja a cipőt, kitárázza, és utána sorban pakolgatja rá a versenytársakat, hogy lássa a különbséget. A modell fókuszcsoportjába azok tartozhatnak, akik elkoptattak már egy-két olcsóbb és nehezebb Kalenji-t, és már fejlődtek annyit, hogy a cipőjükkel is lépjenek egy szintet. Az edzéseikbe már belecsempésznek néhány iramváltást, tempófutást, vagy néha kacérkodnak a résztávos munkával. Ha pedig egy éven belül 4-5-nél több rajthoz állást tervez utcai futóversenyeken, és a tempó valahová 4:00–5:30 perc/km közé esik, kifejezetten jó választás lehet a modell.

Írtam pro és kontra is a Fast-ról, de ha már fókuszcsoport, akkor ide kívánkozik a legnagyobb érv is a modell mellett. Azzal, hogy a cipő alapvetően neutrális, de bizonyos mértékig véd is a túlzott pronációval szemben, éppen azoknak lehet jolly joker, akik a kezdeti futóévek cipői után (amelyek gyakran stabil modellek) a gyorsabb cipőjükbe is igényelnek még némi támogatást a boka alá. Természetesen vannak enyhén stabil performance cipői más gyártóknak is (Saucony Liberty ISO, Mizuno Wave Catalyst stb.), de ezek kivétel nélkül a 35-45000 Ft kategóriában találhatók. 20000 Ft környékén egyedül a Kiprun Fast néz körbe széttárt kezekkel, hogy hol vagytok, tesók? Ebben az ársávban, enyhén stabil könnyített edzőcipők között egyszerűen nincs alternatívája a modellnek.

De még hátra van a külsőtalp, amivel semmit nem hibázott a Decathlon, bár nem egy agyoncizellált mintázat, de anyagában nagyon rendben van. Nedves aszfalton sem csúszott, a macskaköveken pedig előjöttek a jellegzetes gumicsikorgás hangok, ami azt jelenti, hogy az anyag szépen betapadt a sima felületre is. Ha már talpmintázat, a gyártó honlapján szerepel a következő mondat: „Rendszeresen futó tervezőink gyors tempójú futáshoz tervezték aszfaltra és terepre”. Tekintsük ezt úgy, hogy a marketingosztály írt valamit, aztán a kapkodásban senki nem ellenőrizte, és kikerült a webre. Természetesen a Kiprun Fast egy kizárólag aszfaltra ajánlott cipő, én terepre egyáltalán nem vinném, bár sokszor meglepődöm, hogy mi mindent terepnek hívnak néhányan. Ha a margitszigeti futókör melletti kavicsszórás is terep (volt már, aki ezt állította), akkor oké, a cipő valóban vihető terepre. Meg esetleg kőkeményre döngölt, sík földutakra. De itt véget is ér az aszfalton túli világ a modell számára.

A külsőtalp mintázatában és anyagában egyaránt támadhatatlan.

Ezzel együtt pöpec kis kaucsuk réteget kapott a cipő, mert a kiváló tapadás mellett, a tesztfolyamat 90 km-re alatt, semmi kopásnyom nem látszódott a talpon.

Összességében látszik a nagy igyekezet, vannak a Kiprun Fast-ban kifejezetten biztató részletek (pl. K-ring), sőt, igazából valamennyi technológia megállja a helyét külön-külön, de ezek összehangolásánál kibukik, hogy azért nem lehet több tíz éves fejlesztői tapasztalatot néhány év alatt behozni, még úgy sem, ha hasznosítjuk a versenytársak néhány ötletét.

Ahogy Ford Fairlane kalandjaiban is elhangzik: kezdőktől nem rossz. A Deca saját portfóliójában ez valóban egy félverseny cipőnek felel meg, de ha a teljes piacot nézzük, akkor a modell paraméterei alapján egy becsületesen összerakott edzőcipőnek mondanám, ami jó alternatíva azoknak, akik nem szeretnének sokat költeni egy futócipőre, de a párnázottság mellett az alacsonyabb súly is szempont. Ha az ár-érték arányt nézzük, akkor a Kiprun Fast-tal egy elég komoly versenyzőt tett le az asztalra a Decathlon.

Ha pedig a következő években a franciák megugorják azt a szintet is, ahol már szépen együtt dolgoznak a cipőbe pakolt technológiák, érdemes lesz odafigyelni rájuk, mert a surranópályán még megelőzhetnek néhány neves, de elkényelmesedett gyártót...

Tartalomhoz tartozó címkék: teszt
Gyártók