Egy teszt kifejezetten télvíz idejére. De rögtön az első mondatba elrejtettem egy apró hibát, valóban egy téli, szöges futócipőről rántjuk le a leplet, de minimális kompromisszumokkal egy egész éves trailcipőként is használható a modell. Hogy miért, azt egy szeptembertől, januárig tartó tesztidőszak tapasztalatain keresztül mutatom be.
Icebug Anima 3 Bugrip
Volt már nekem egy hasonló, téli ösvényekre való szöges cipőm, egy másik skandináv gyártótól, valamikor 2002-03 körül. Pont abban az időszakban, amikor szinte kizárólag terepen futottam. Ahogy kell, a téli alapozáshoz szereztem be, egy viszonylag jól párnázott, de kis szögekkel megspékelt darabot, amit annyira megszerettem, hogy utána a legnagyobb nyári melegben is abban futottam… Egyszerűen élveztem, hogy a legmeredekebb ösvényeken sem kell lassítanom, pont nem érdekelt, hogy kissé meleg volt a cipő, pedig egyébként háklis öregemberként morgok, ha egy cipő nem szellőzik. Ennek szellemében, ahogy hozzájutottam az Anima3-hoz (2016. szept.), nem került a polcra télig, hanem be is lett vetve, a rövidnadrágos őszi langymelegben.
És ahogy várható volt, a cipő szellőzése egyáltalán nem vetekszik egy strandpapucséval. Cserébe van benne egy közepesen vízálló membrán (nem Goretex), amiről bővebben majd a téli futáshoz érve értekezek. Ja, egyébként a membrán nem csak a cipő elejében van benne, kitapétázták vele az egész enteriőrt, teljesen körbeveszi a lábat. Ide kapcsolódik az egyetlen negatív széljegyzetem: a cipő belsejében a saroknál is a vízálló membránnal érintkezik a lábunk, és bizonyos zoknik esetében az első 2-3 km-en kicsi csúszkálást tapasztaltam. De egészen meglepő módon, a bemelegítő szakasz után, ez minden alkalommal elmúlt. Lehet, hogy kellett ennyi összedörzsölődés a cipőnek és a zokninak… Ami viszont nyáron is számít, hogy meglepően jó a cipő hevederezése, azaz azon szilikon jellegű csíkok hatékonysága, amelyek a cipő oldalfalát cuppantják rá a lábfejünk közepére, ha meghúzzuk a fűzőket. Az Icebug hagyományosan sok modellt készít keskeny és normál lábfejre, de az Anima3 Bugrip esetében elég jól meg kellett húznom a fűzőket (normál szélességű a lábfejem), hogy kellőképpen tartson a technikásabb ösvényeken is. Mondjuk tartott is rendesen, edzőcipőhöz mérten egészen parádés a felsőrész oldaltartása, mégsem nyomott, szorított vagy dörzsölt sehol sem. A fűzőrendszer egyébként a klasszikus szimmetrikus elhelyezésű a 3-as verzión (a későbbi verzió különbségeit ld. a teszt végén). A felsőrész védelme több mint elég. A lábujjakat egy hagyományos műbőr-hatású panel védi a kövektől, a kialakítása teljesen megfelelő. A gallyak, tüskés ágak és egyéb ármánykodás ellen, a kellően sűrű szövésű felsőrész véd, hibátlanul. A rossz szellőzésnek ez a kellemes ellentételezése.
Ami a leginkább meglepő volt, hogy a középtalp mennyire jó ütéscsillapítással rendelkezik, amiről sokat lehet vitatkozni, hogy mennyire kell terepre, de nekem nagyon is jól esett, amikor a betonkeménységű ösvényen lefelé csapattam és néha még sziklát is fogtam. Persze senki ne egy aszfaltcipő puhaságára gondoljon, de a trailcipők között egész becsületes helyen van az egyébként teljesen hagyományos EVA középtalp. A cipő dropja 8 mm, ami egy trailcipő esetében az aranyközép, hiszen a klasszikus aszfaltcipőknél ez kevesebb, de a terep-versenycipőknél több. És ez így pont jó is, az igazán hosszú terepfutásokra teljesen ideális, megtalálják benne a számításukat az érzékenyebb vádlival és Achillesszel rendelkezők, de már a naturálisabb mozgást kedvelőknek sem kell fintorogva elfordulni a cipőtől.
A párnázottságban még egy apróság belejátszik, ez a talpbetét, ami nagyon jól strukturált (a sarok alatt és a talppárnák alatt vastagabb), illetve a sarkot oldalirányból is remekül tartja. Azt meg már mondanom sem kell, hogy a cipő valamennyi anyagával egyetemben, a talpbetét is Non Absorbing matricát kapott, azaz a cipőbe jutó nedvességnek csak a töredékét szívja magába, így nem lesz nehezebb.
Mondjuk ez nem is baj, mivel a masszív felsőrész, a vízálló membrán, és a cipőnként 19 db szög végeredménye az, hogy az átlagosnál kicsit nehezebb cipőt kapunk. Férfi UK8 (Icebugnál ez eu 42; 27 cm belső hossz) méretben a gyár 330 grammot vall be. Ami az autógyáraknál a fogyasztási adat, az a cipőgyártóknál a súly, hiszen a futócipők esetében is gyakran elírják az adatot, jellemzően negatív irányba... Khm… Reflex-szerűen teszem mindegyik cipőt a mérlegre még tiszta állapotában, jelen esetben a végeredmény: 328-330 gramm között vibrált. Ezek szerint az Icebugnál jók a mérlegek… Csak viszonyítási alapként, a hagyományos Icebug Anima 3 cipő (vízálló membrán és szögek nélkül) 280 grammot tud! Ami viszont csillagos ötös egy trailcipőtől.
A középtalp után a talpmintázat, de főként a karbidfejű szögek is nagyon megleptek. Mivel jelentős mértékben kiállnak a talpból, előzetesen úgy gondoltam, hogy túlzottan nyekleni-nyaklani fognak a kemény talajon, de nem így történt. A BuGrip kifejezés olyan szögeket takar, amelyek nem fixen vannak beágyazva a gumiba, nem annyi a dolguk, hogy statikusan beleállnak bármibe, amire rálépünk. Esetünkben olyan gumiágyban vannak a szögek, amiben némileg mozogni tudnak, tehát a ránehezedő súly és a talaj keménységének függvényében, benyomódnak a talpba, azaz adaptálódnak a futó testsúlyához és a terepviszonyokhoz. Magyarul, ha sáros laza talajon futunk, akkor a puha altalaj miatt nem nyomódik be a talpba, teljes hosszában keresi a kapaszkodási pontokat, míg kemény felületen kissé berugózva benyomódik (ezért oldalirányba kevésbé fordul ki), ami sokkal stabilabb és gyorsabb futást eredményez. Annyira jól működik a dolog, hogy attól sem kell tartani, ha néhány kilométert aszfalton kell futni a BuGrip talppal, nem károsodik tőle a cipő talpa és a mienket sem ütik szét a szögek. Ha valaki a jövőben Icebug katalógust nyálaz, akkor a bal oldali ikon láttán kezdjen gyanakodni, hogy Bugrip-es cipőről van szó.
Ezek után nagyjából borítékolható volt, hogy miként is viselkedhet a cipő téli körülmények között, de a teszt az teszt, türelmesen vártam az első hóra, egészen januárig. Megérte, mert a korábbi fagyos időjárásnak köszönhetően, a hó alá sok helyen került jég, és ez a kombó kevés futócipőnek a barátja. Az Icebug Anima BuGripnek viszont éppen a hó alá bújtatott jégréteg a legnagyobb kánaán, ott érzi magát a legjobban. Ha kizárólag porhóban futunk, oda szinte felesleges a sok szög, megteszi valami harapósabb talpmintázat. A Bugrip talp ott volt a legjobb, ahol vagy fagyott föld volt a néhány centi hó alatt vagy tükörjég. Vagy, amikor néhány nap után le lett taposva a hó és ennek végeredménye a hónak kinéző, valójában jeges felszín. Na, ezeken a felületeken lehet végigfutni max sebességgel úgy, hogy a mellettünk a jégen csámpázó turista nem is tudja hirtelen, hogy tapsoljon nekünk vagy inkább kitámasszon esés közben.
Hó alatt jég, ezt szereti a legjobban
A szöges talppal kapcsolatban egy dolgot kiemelnék. Ezek nem hasonlítanak a rekortánra való szögekre, amelyek tűhegyesek. A terepre és jégre fejlesztett szögek „tompák”. Éppen ezért, ha csak rásétálunk velük a kőkemény jégre, nem igazán hatékonyak. Bátran rá kell futni, mivel a futómozgás közben a testsúlyunk háromszorosának megfelelő erőhatással landolunk a talajon. Ettől fognak a Bugrip szögek bemélyedni a jégbe. Érdemes először sík, jeges felületen kipróbálni, hogy miként fognak a szögek, aztán bátran lehet menni a lefagyott kaptatókra is.
Az RB9X külsőtalp-anyagot már egyszer a végtelenségig dicsértem az Icebug Acceleritas OCR tesztben. Az Anima Bugrip talpának esetében a szögek viszik a prímet, de egy biztos: ha úgy lépünk egy vizes faágra vagy kőre, hogy éppen egyik szög sem talál fogást, akkor életbe lép a „B” terv és szépen megtapad az RB9X gumi. Ennyi…
Jégbogár, autentikus környezetben
A középtalpra is érdemes kicsit visszatérni, mivel a téli futások során is bebizonyosodott, hogy igenis van értelme párnázottabb cipőben terepre menni… Főleg, ha annyira át van fagyva a talaj, hogy olyan kemény, mint ha aszfalton futnánk. Ráadásul a tél a hosszú futások időszaka, tehát aki komolyabban terepfut, az pontosan tudja, hogy amelyik ösvényen tavasszal vagy ősszel dagonyáztunk a sárban, ott télen lefelé csapatva simán agyrázkódást kapunk, annyira üt a talaj. Szóval egyáltalán nem szitokszó egy trailcipő esetében a viszonylagos párnázottság…
Legyen meg a tükör-szimmetria a tesztben és térjünk vissza a felsőrészhez is, hogy miként viselkedett télen. Egy dologra vagyok érzékeny futás közben, ez az erős, hideg szél. Ezért nálam régóta téli alapfelszerelés a szélálló, de lélegző sapka és futó felső. Mivel januárra megérkezett az igazi tél és a -8 fok az erős szélben – 12-nek érződött, ezért a téli szünetben növesztett, kifejezetten szélállóra kifejlesztett szakállam mellett az Icebug membránjának örültem leginkább, aminek a fagyos időben nem is annyira a vízállósága jött elő, hanem végre úgy tudtam le egy terepedzést, hogy már az első méteren sem fázott a lábam, de nem is izzadt bele. Ez persze csak télen működik, mert bármelyik membrán, amit lélegzőnek címkéznek fel, valójában jóval rosszabbul ereszti át a levegőt, mint a hagyományos membrán nélküli felsőrészek.
Ha fejlesztőmérnök lennék az Icebugnál, akkor még egy dolgot vetnék be, egy olyan modellen, amit kifejezetten havas terepre szánok, ez a felsőrésszel egybevarrt nyelv. Mert, hogy az Anima Bugrip 3 teljesen hagyományos nyelvvel van ellátva. Bár lehet olyan szorosra húzni a fűzőt, hogy jó nagy legyen az átfedés a felsőrész és a nyelv között, de a borsos vételárba ez talán még beleférhetett volna.
A felsőrésznél jöhet a visszatérő a két szavas dicséret: skandináv dizájn. Mást nem is írok, tessék nézegetni a képeket.
Szürke-narancssárga: leírva szörnyű, ránézni mégis jó
Ha már dizájn, akkor egy zárójeles megjegyzés: nagyon tudom ajánlani az Icebug kamásliját is, amit a második havas futásnál élesben is kipróbáltam (körülmények: nagy szél, valahol 2 cm hó, máshol lábszár közepéig merülés). Kezdek annak a prófétája lenni, hogy ha havas-jeges dolgokra keresünk praktikus és dizájnos portékát, akkor az a kamáslitól a termo-ételhordóig csakis svéd lehet, de minimum skandináv. Zárójel bezárva.
Icebug Anima Bugrip + Icebug kamásli = tökéletes téli szett
A cipőre visszatérve látszik, hogy jól átgondolt az Anima Bugrip felhasználási profilja, mivel még fényvisszaverő elemek is vannak rajta, ami azért nem minden trailcipőn van, mert minek. Viszont egy olyan szöges cipővel, mint hősünk, nem csak a téli tájba rajzolhatunk nyomokat, hanem egy kiadós ónos eső utáni jégpácélon, akár városon belül is jó szolgálatot tesz azoknak, akik egyetlen edzést sem hajlandóak kihagyni. Ott meg nem árt, ha látnak minket az autósok.
A végére még egy fontos technikai információ. A tesztben az Anima3 Bugrip lett kipróbálva, de 2017-ben már az Anima 5 Bugrip az aktuális modell-verzió. Amitől mégis aktuális a teszt, hogy a legfontosabb részek és tulajdonságok ugyanazok maradtak (középtalp, szögek száma, elhelyezkedése és a talpmintázat). Ami változott: módosították az RB9X gumitalp összetételét, új vízálló membránt kapott a cipő, módosították a hevedereket az oldalfalon, illetve aszimmetrikus fűzési rendszert kapott a cipő, továbbá csökkent a súlya. Magyarul 95%-ban a felsőrészen történtek a módosítások, a jeges futások szempontjából fontos talp ugyanaz maradt.
Icebug Anima 5 Bugrip
Az Anima Bugrip legnagyobb hátránya talán az ára. A svéd gyártó nem sokat gondolkozott, pironkodás nélkül borsos listaárat kreált (Anima 3 Bugrip: 160 EUR; Anima 5 Bugrip 180 EUR), ezt mindenki beszorozhatja az aktuális árfolyammal. De szerencsére idehaza némileg tompítva jelennek meg a listaárak, egy akciós árral meg kifejezetten jó vásárt lehet csinálni. Az Icebug eleve nem a low budget cipők márkája, de hát sem a futás, sem a téli sportok nem olcsók, az Anima Bugrip pedig mindkettőben jó.
Ha mindig az elsők között szeretnél értesülni az új tesztek megjelenéséről, kedvelj vagy kövess minket a futocipoteszt.hu facebook oldalán.
