A futocipoteszt.hu webáruházának felületén süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. Bezárás
Termékek Menü
0

Asics Gel GT 2000-4 teszt

Szike
2016-04-25 13:46:12

Végre egy cipő, aminek a neve jelent is valamit. Pontosabban annak egy kis szelete utal a cipő fő tulajdonságára. Nem, nem a 2000-re gondolok, szerencsére már túl vagyunk azon a korszakon, amikor minden hazai cég nevében szerepelt az ezredfordulóra hajazó szám, mert ez testesítette meg a szebb jövőt. Arra az icipici két betűre, a GT-re gondoltam, ami a Gran Tourismo kifejezésből származik. A kifejezés pedig az ’50-es és ’60-as évek nagy teljesítményű túraautóitól származik, amelyek viszonylag nagy sebességű autók voltak, de főként a hosszú utazásokra optimalizálták őket. Ahogyan az Asics GT szériáját is.

Ha egy biztos pontot akartam keresni az univerzumban, akkor az garantáltan az Asics-cipőméretem volt (az elmúlt 20 évben eu 42,5). Akármelyik kaptafaformáról is volt szó. Na, most a GT 2000-4 esetében kicsit elbizonytalanodtam. Mert a cipő hossza szerintem jó a szokásos méretemben, de az orrkiképzést szokás szerint teljesen átvariálták az elődhöz képest. Így nekem a nagylábujj területén kicsit alacsonynak tűnt a szerkezet, ami egy kifejezetten hosszútávokra megálmodott modell esetében nem túl jó ómen. Viszont az eggyel nagyobb méret már túl sok lett volna… Szóval a biztos pont az univerzumban most már nem az Asics-méretem, hanem az, hogy a japán gyártók minden évben előjönnek valami olyan változtatással a cipő orr-részénél, ami miatt újra kell gondolnunk az adott modellről jól megfogalmazott véleményünket. Nagyon jó példa erre a Kayano orr-részének változása a 21-22 szériaváltásnál. A 21-esnek teljesen átlagos, vagyis jó lábujj-kialakítása volt. Erre jött a 22-es, ami bizony kicsit passzentos lett a körmök környékén… Nem tudni, miért. És a GT 2000-4 esetében is azt kell mondanom a lábujjak helykínálatáról, hogy mind szélességben, mind magasságban találunk ennél tágasabb cipőt, csak hogy finoman fogalmazzak. Számomra egyedül az orr-rész lóg ki a hosszútávfutó cipő koncepcióból, hiszen aki 100-120 perc feletti távokra húz fel egy lépőt, az bizony már igényli azt, hogy a táv végére bedagadt lábak kényelmesen elférjenek. A GT 2000-4-nek pedig inkább olyan a kialakítása, amit 60-70 perc után már szívesen levesz az ember, ha a megszokott Asics-méretéből választ. Annyi felmentést kap a szűkös orr-rész, hogy legalább nem túl kemény az alkalmazott anyag, de még így sem szavaznám meg a cipőnek a „körmök legnagyobb barátja” különdíjat. Az Asics és a Mizuno nagymesterei ezeknek az orr-rész facelifteknek, szerintem japánban az alapján osztják ki az év végi bónuszt, hogy ki milyen mértékben dolgozta át a cipők orrát… Más logikus magyarázat nincs.

De rögtön ellenpontozom is az orr-részt. Nézzük csak meg a sarokrészt. Ebből is látszódik, hogy a japán munkahelyi kultúra mennyire más. Az Asics vezető modelljeinek (Nimbus, Kayano és GT-szériák) sarkát minden modellváltásnál akkurátusan átdolgozzák. Tökéletesre. Csak tudnám minek, mert már korábban is tökéletesek voltak… Csak másképp. Az Asicsek esetében kivétel nélkül a sarok és a bokát körbe ölelő gallér azok a részletek, amelyek egyenletesen kiváló minőségűek. Még egy olyan kijelentést is megkockáztatok, hogy az említett cipőrészek készítésének az Asics a legnagyobb mágusa. Még az is lehet, hogy az Asics tervezőgárdájában a kezdőket rakják a lábujj-boksz csoportba, és a ranglétrát végigjárva lehet eljutni a profikat alkalmazó saroktervező csoportba… De a szűkösebb orr-rész ne vegye el senki kedvét, ha a normál szélességű modellben nem találja meg az ideális méretet. Ott van a 2E jelölésű szélesebb fazon is, ebben már kényelmesebben elférnek a szélesebb lábfejű futók. Ráadásul találkoztam is a 2E fazonnal hazai kereskedésben is, tehát idehaza sem reménytelen a beszerzése.

A cipő felsőrészének két vége közötti terület is megérdemel pár szót, sőt pár dicséretet is. A GT-2000-4 esetében vegyesen megtalálhatók a flexfilm rétegek és a hagyományos anyagok. Ahol különösen indokolt, ott filmréteg van, ahová kell a több anyag, oda raktak is. Ezzel együtt próbáltak vékonyabb plasztikanyagokat alkalmazni, ami tetten is érhető az oldalfalon, az Asics-logón és környékén. A cipőfűző és az orr közötti terület két merevítőcsíkja filmréteg, tehát ide nem került varrás, ami nyilván csökkenti a dörzsölés kockázatát. Ezt a megoldást a Saucony Powergrid Guide 8 esetében is megdicsértük, most is illik. A felsőrész hálós anyaga átlagos szövésű, és a szellőzése is átlagos. Valószínűleg próbálták a szellőzés és a tartósság optimumát megtalálni. Én határozottan a szellőzésre szoktam szavazni, azt mondom, inkább szakadjon hamarabb a hálós anyag, de amíg használom a cipőt, addig ne izzadjon bele a lábam. De hát nekem, mint kibicnek könnyű ilyeneket mondanom, a nagy többség valószínűleg a tartósságra szavazna a szellőzéssel szemben, főleg egy 40000 Ft-ot megközelítő listaárú cipő esetében. Az Asics meg úgy döntött, hogy nem fog sokat tépelődni azon, hogy melyik tábornak járjon a kedvében, megcsinálta a középutas megoldást. Van némi szellőzés is, nem is szakad szét 1000 km után… Ezen próbáljon fogást találni bárki is!

A cipő nyelve kellően párnázott, ami szintén jól támogatja a hosszútávú futásokat. A fűzési rendszer is teljesen korrekt, elsőre eltaláltam a megfelelő szorosságot (ami nálam nagy szó) és a már kivesézett orr-részen kívül teljesen rendben van a cipő kaptafaformája, egyáltalán nem volt megviselve a lábfejem a hosszabb távok után sem. Mondjuk eleve a hosszú futásokat szerettem a cipőben, mert hát a sebességet nem igazán támogatta a GT 2000. Sokszor nekifutottam vele egy-egy tempósabb edzésnek, de mindannyiszor be kellett látni, hogy a modell nem erre a felhasználásra lett kitalálva. Ez a cipő volt az, amit el sem vittem résztávozni, mert minek. Már az iramváltásos futásoknál egyértelmű volt, hogy nem véletlen a modell névválasztása. Semmi szándékosság nincs abban, hogy a Saucony Guide 8 után jelent meg ez a teszt, de a GT 2000-4 felhasználási területe szinte ugyanaz. A komfortos felső tempóhatár valahol 4:00-4:30 perc/km-nél véget ér. Viszont az 5:00-7:00 perc/km közötti hosszútávú cirkálásra tökéletes a cipő. Mint ahogy a lejtőn fel-le futásokat is élveztem, de ez a vastagon zselézett Asics cipőkben már csak így szokott lenni. Egyébként a talp geometriája is inkább a hosszú futásokat támogatja, nem a tempót. Elég, ha a sarok külső élét megnézzük: nem lehet azzal vádolni, hogy túlzottan fel lenne ívelve. És ugyanez igaz az orr-rész alakjára is. A drop 10 mm a férfi és a női változatban egyaránt, ami szintén kockázatkerülő megoldás, hiszen kevesebb, mint a Mizuno klasszikus 12 mm-re, de több, mint a naturális kategória felé lopakodó márkák 4-8 mm-re.

És jöhet a középtalp sarkalatos témája, a stabilitás. Merthogy a GT 2000-4 egy stabil cipő, sőt a teljes GT széria az… Csak az egyes tagjai különböző mértékben korrigálják a boka befelé dőlését, leánykori nevén: a túlpronálást. De tegyünk is tisztába egy-két dolgot. A pronálás a futómozgás természetes része, azaz a neutrális futók lába is pronál, hiszen a sarok külső élétől valahogyan át kell gördülni a lábujjak belső oldaláig. A gond ott kezdődik, ha a pronáció a természetesnél nagyobb mértékű! Azaz túlzott a pronálás. Ekkor jöhetnek a stabil cipők − vagyis ez sem teljesen igaz. Mert egy neutrális futó is felhúzhat egy enyhe stabilitású cipőt pl. egy hosszú alapozó futáshoz, ahol a táv második felében már fárad annyira a láb, hogy jól jön némi alátámasztás. Az Asics stabil családjában a Gel Phoenixben van a legkisebb stabilitás, de akár egy GT 1000 is jól jöhet az említett felhasználásra. És akkor még nem is beszéltem a Kayanóról, amiben annyi Gel van a talpban, hogy szinte nem is érződik a keményebb réteg, ami a stabilitásért felel. Papíron az igazán stabil cipők a GT 2000 szintjén kezdődnek az Asics háza táján. És a gyakorlatban is ez érződött; a 2000-es széria már kifejezetten azoknak való, akiknek standard jelleggel túlpronál a lába. Neutrális futók ezt a mértékű pronálás elleni védelmet ne válasszák, akármennyire is vágynak egy kis stabilitásra… Az se tévesszen meg senkit, hogy lehet látni olyan táblázatokat (főként amerikai oldalakon), ahol még a GT 2000-t is ajánlják a neutrálistól a közepesen pronáló lábig. A tengerentúlon kicsit sajátosan értelmezik a stabilitás kérdését. Ismétlem: GT 2000-ben már annyi alátámasztás van, ami csak a túlpronáló futóknak szükséges. A 2000-es széria nagytestvére, GT 3000 pedig már egy kifejezetten nagy stabilitással ellátott futócipő, tehát csak azok válasszák, akiknek indokolt.

A stabilitást nem csak a DuoMax kettős (vagyis hármas) sűrűségű anyaga biztosítja. A talp közepén található műanyag híd további tartást ad a cipőnek és a lábboltozatnak. A középső lábhíd már a 2000-2 és 3 alatt is megtalálható volt, a 4-es verzióra kicsit módosították. Látható, hogy eggyel több merevítőcsík kapott benne helyet, tehát több tartást kapott a terület. Ugyanakkor a merevítőcsíkok vékonyabbak lettek, ami segíti a sarokrész és a lábfej alatti rész egymástól független mozgását. Ez utóbbi a sarok−lábfej átgördülés természetes folyamatának jobb, mint az előző verzió esetében.

A középtalp sarokrésze teljesen át lett dolgozva. A Gel-betét jobban kiszorult a sarok külső oldalára, mint a 3 verzió esetében. Viszont a crash pad réteg nagyobb szerephez jutott (a képen a középtalp zöld színű rétege). Mivel a GT-2000 modell az Asics középkategóriás cipője, alap, hogy a Gel-töltetből jutott a lábfej alatti részbe is. Ez természetesen érződik a futás közben is. Én személy szerint kedvelem az olyan hosszútávra optimalizált modelleket, amelyeknek nem csak a sarka alatt van valami plusz ütéscsillapító anyag, hanem az elülső traktusban is. Egy 30+ km-es aszfaltfutásnál már van jelentősége, sokkal kevésbé sajog a lábunk, ha nem csak valami EVA-anyag van a lábfejünk alatt. Ennek megfelelően a GT 2000-ben a 25. km is olyan komfortos volt futás közben, mint az első (ha a szűkös lábujj-szekciótól eltekintek). Ebből a szempontból a középtalp és a felsőrész is nagyon át van gondolva, minden a kényelmünket szolgálja.

Ráadásul az Asics a nemek közti anatómiai különbségeket is figyelembe veszi, bár ennek hatékonyságát pont nem tudom megítélni, ugye… A női modellek lábfej alatti részébe injektálnak egy plusz felső réteget, a Solyte nevű középtalpanyagból, ami elméletileg ad némi többlet komfortot.

A talpbetét nagyon hasonlatos a 3-as széria betétjéhez, de ez nem is baj, mivel az Asics hagyományosan jó betéteket csinál, amelyek aktívan részt vesznek az ütéscsillapításban, remek a formázásuk (jól alátámasztják a talpboltozatot), és olyan apróságokat is rejt, mint az antibakteriális anyag, a kellemetlen szagok csökkentése érdekében.

A strobel réteg (a talpbetét alatt) is a szokásos EVA alapú anyag, ehhez varrják a felsőrészt, mégpedig a már megszokott minőségben.

A külsőtalp esetében a mintázatról nem regélnék sokat, a szokásos Asics-jegyeket hordozza magán. Elég vastag a gumiréteg, nem túlbonyolított a mintázat, ellenben viszonylag jól tapad száraz és nedves aszfalton egyaránt, de semmi kiemelkedő. Ezt gyakorlatilag bármelyik Asics-külsőtalpról írhattam volna (ki is teszem vágólapra ezt a mondatot, a következő Asics-teszthez). Természetesen a sarok nagyobb kopásnak kitett területein a szénszálas erősítésű AHAR-anyag kap szerepet, ami jobban ellenáll a kopásnak. A lábfej alatti részen lágyabb gumi található, ami ugyan jobban kopik, ellenben részt vesz az ütéscsillapításban és flexibilisebb is. Arról nem is beszélve, hogy jobban is tapad, mint a sarok keményebb gumija. A külsőtalp tagoltsága is megegyezik jópár rokon modellével. Ez természetes is, hiszen a Guidance Line majd minden közép- és felsőkategóriás Asics cipőn helyet kap. Ez az a bizonyos hosszanti árok, ami gyakorlatilag megfelezi a cipőt. Annyi a szerepe, hogy hatékonyabbá teszi a futólépést (átgördülést). Nagyon régóta alkalmazza ezt a technológiát a japán gyártó, de szinte minden modellváltásnál variálnak rajta egyet, sokszor a mélységén és a szélességén is változtatva. Ha már technológiák: még az IGS-t kell külön nevesítenünk, ez a fejlesztés sem új, hosszú évek óta alkalmazza az Asics. A különböző technológiák összehangolásáért felel, hogy megfelelően lágy és gördülékeny legyen a futómozgás.

Ez mind rendben is van, de a sok kényelmi technológia, élen a Gel betétekkel, nem éppen a könnyű súlyról híresültek el. A súly kérdése bizony minden olyan Asics modell esetében neuralgikus pont, amit töltött galamb módjára megtömtek Gellel. Ezért is kaptam fel a fejem az official weboldal láttán, ahol az első mondatba gondosan belecsempészték a marketinges hívószót: könnyűsúlyú. És mivel előre nem néztem meg a súlyadatot, már kapcsoltam is be a mérleget, mivel futás közben azért nem a könnyűsúlyú volt az első szó, ami átvillant az agyamon, bár igazából az sem tűnt fel, hogy túl nehéz lenne. A mérlegelés eredménye: UK8, Eu 42,5 méretben 318 g lett. Semmi meglepetés, általában ezen a környéken szoktak megállni az Asics párnázott stabil modelljei… Csakhogy a katalógusban 303-306 g szerepel. Ez a különbség azért túl van a mérési hibahatár kategóriáján… Kár érte.

Eddig az derül ki, hogy összességében a 4-es széria egy becsületesen összerakott konstrukció, de csattanónak ideszúrnék még egy tulajdonságot. Ez a talp hosszanti és keresztirányú flexibilitása… Vagyis annak hiánya. A GT 2000-4 bizony elég merev szerkezet. De rögtön tehetjük is hozzá, hogy egy stabil cipőnél – ami eleve erősen belenyúl a futó mozgásába – nem lehet elsődleges elvárás az, hogy nagy flexibilitással támogassa a szabadabb lábmozgást. Szóval ebben az esetben a merevség ezerszer bocsánatosabb, mint egy neutrális cipő esetében.

A teszt végére jöhet egy lassan már hagyományos coming out: a GT 2000-4 tesztjét szinte untam… Mert az egész cipő olyan asicses. Semmi hivalkodó részlet, semmi meglepetés (az orr-rész átvariálása nem az), semmi nagyobb hiba… És kisebb se nagyon. Ami kritika megfogalmazható, az meg inkább adottság (merev talp), de ennyit fel kell áldozni a párnázottság oltárán. Szóval az Asics megcsinálta az n+1-edik jó cipőjét − már csak arra kell mindenkinek figyelnie, hogy a cég hatalmas kínálatából a saját paramétereinek megfelelő cipőt válassza. Mert, ahogy az ősi quechua mondás is tartja: nincs rossz futócipő, csak rosszul választott.

Ha mindig az elsők között szeretnél értesülni az új tesztek megjelenéséről, kedvelj vagy kövess minket a futocipoteszt.hu facebook oldalán.

Tartalomhoz tartozó címkék: teszt
Gyártók