A futocipoteszt.hu webáruházának felületén süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. Bezárás
Termékek Menü
0

Adidas Ultra Boost teszt

Szike
2016-01-24 08:29:49

Ha ránézek az Ultra Boost-ra, minden alkalommal egy gyerekkori kép ugrik be a ’80-as évekből. Egyik osztálytársamék lakásában, a fél könyvesszekrényt betöltő sörösdoboz-gyűjtemény és a 4x4 méteres pálmafás poszter között volt egy házilag horgolt citrom-neon-narancssárga színű falvédő. Talán még ma is ott van. Na, erre emlékeztet az Ultra Boost szövött felsőrésze. Hiába léteznek már évek óta olyan futócipők, amelyek kötésmintája akár a Burda magazinban is előkelő helyen szerepelhetne, egyszerűen még mindig nem szokta meg a szemem.

A szövött Primeknit felsőrész nem az Adidas agylövése, egyszerűen utánamentek a Nike Flyknit felsőrészének. Egészen jól meg is oldották, csak hát gyors volt ez a tempó, ezért néhány apróság becsúszott. Nyilván tartani kellett a felsőbb vezetés által kitűzött időpontot, amikorra is utol kell érni a nagy riválist − ennyire sikerült. Az „ennyire” alatt azt értem, hogy amíg a Nike valóban full szövött felsőrésszel operál a közvetlen kategóriatárs Flyknit Lunar felsőrészén, addig az Ultraboost-on kiszúrja a szemünket két műanyag elem. Az egyik a sarokmerevítés, a másik az Adidas logó három csíkja. Az előbbit még meg tudom érteni, a sarokmerevítés megoldása valóban nem olyan egyszerű, de a logó felfestése a szövetre nem kíván túl nagy tudományt. De néhány kevésbé észrevehető részletből is kiderül, hogy az Adidasnak azért meggyűlt a baja a Primeknit felsőrész kialakításánál. Egyrészt a nyelvrész sem szövött anyag, kapott egy kis gumírozott részt is, valamint a nyelv vonalától hátrafelé már a hagyományos felsőrészanyagokat látjuk. Továbbá a cipő belsejében a lábujjaknál betettek némi merevítést, amit érzünk, ha benyúlunk az orr-részbe. És nem csak akkor érezzük. Én ugyan mindig zoknit húzok a futócipőkbe, ám aki szeret zokni nélkül futni, az első körben tapasztalja ki, hogy ez a kis merevítő anyag nem bántja-e a pőre lábujját.

De a vizuális vizsgálódás után bújjunk végre bele a cipőbe. Elsőre kicsit szűkösnek éreztem a konstrukciót, a cipőfűző szorosságát is nehéz volt eltalálni, de aztán rájöttem, hogy nem a cipőfűzővel van gond, hanem a gumírozott nyelv a szoros. Maga a szövött felsőrész nyúlik annyit, hogy azt nem éreztem szorosnak. A cipőt levéve egyértelművé vált, hogy nem csak érzéki csalódásról volt szó: a nyelv alatti részen a lábfejem igen-igen vörös volt, bizony kicsit megszorongatta a cipő. Aztán néhány használat után kezdte felvenni a cipő a lábam formáját, illetve az anyag is tágult picit, ezért futás közben már nem éreztem, hogy gond lenne a felsőrésszel; de az biztos, hogy néhányan meg fognak ijedni a cipő szorosságától az első próba során. Viszont ha valaki az átlagosnál magasabb rüszttel rendelkezik, felejtse el az Ultra Boost-ot, mert a gumírozott nyelvrész egybe van varrva a felsőrésszel, tehát hiába lazítja ki teljesen a cipőfűzőt, akkor is szorítani fogja. Normál lábfejszerkezetű és alacsony rüsztű futók az első néhány futás után össze tudnak csiszolódni a cipő kaptafaformájával. Egyébként feltűnő, hogy mennyire rövid a cipőfűző, de hát olyan kevés fűzési lehetőség van (oldalanként 4 lyuk), hogy nem is indokolt ennél hosszabb. Ami még képekről is elsőként szembetűnik mindenkinek, az az Achillesnél lévő hatalmas fül, ami a cipő felhúzását hivatott megkönnyíteni. Nem is tudom, ha nem lenne ott az a hatalmas műanyag merevítés a saroknál, akkor indokolt lenne, nehogy betapossuk felhúzásnál a cipő sarkát, de mivel ott van…?! Arra jó, hogy legyen valami feltűnő is a cipőn… Mondjuk futás közben nem zavart. Egyébként az egész sarokrész kialakítására nagyon büszke az Adidas, a cipő bemutatóján próbálták is beleverni a megjelentek fejébe, hogy ez aztán anatómiailag maga a tökély. Valóban kényelmes volt használat közben, de igazából nem éreztem nagyságrendekkel jobbnak, mint bármelyik más futócipőt. Kicsit az az érzésem, hogy nagyon meg akarták magyarázni a műanyag sarokrész indokoltságát, mert anatómiailag az lenne tökéletes, ha itt is szövött rész lenne, minimális merevítéssel… Legalább azt megoldották, hogy az Achilles vonalában megszűnik a műanyag borítás, ide vászonanyag került, így az érzékenyebb sarokkal rendelkező futókat sem fogja bántani a hátsó traktus.

A szellőzést teljesen átlagosnak mondanám, semmi kiemelkedő. Egy kicsit el is bizonytalanodtam, hogy miért is akkora feature ez a szövött felsőrész. Szellőzésben sok egyéb szintetikus anyag leveri, és illeszkedésben is lehet olyan varrásmentes felsőrészeket találni, amelyek hozzák ezt a szintet, hasonló súly mellett. Lehet, hogy a szövött anyagok tartósabbak lesznek, ezt majd eldönti az idő. A felsőrészről nem is tudok többet mondani, összességében a lehetőség benne van, hogy jó legyen, de az említett apróságok miatt (szoros, műanyagok, merevítés) ez bizony csak egy gyengébb koppintása a Nike Flyknit-nek, úgy is mondhatnánk, hogy egy hagyományos és egy szövött felsőrész keveréke. Inkább HybridKnit-nek kellett volna keresztelni.

A felsőrész és a középtalp közti átmenetet a cipő lelke, a strobel board jelenti. Ez az a réteg, ami a betét alatt található. Az itt látható varrás hagyományosan szép az Adidasnál, de ami új, hogy kis ablakocskák vannak ezen a rétegen, tehát át lehet látni közvetlenül a középtalp Boost anyagára. Feltételezem, hogy ennek súlycsökkentő szerepe van, hiszen a Boost anyagnak önmagában annyi ütéscsillapító képessége van, hogy a strobelnek már nem kell kivennie a részét ebből a munkából. Annyi a funkciója, hogy legyen mihez hozzávarrni a felsőrészt, illetve hozzáragasztani a középtalpat. A talpbetét egyébként EVA-anyagú, semmi extra, az Adidastól megszokott átlagosan jó minőség.

A boost anyagról már áradoztam egy sort a futocipoteszt.hu legelső tesztjében, ezért nem meglepő, hogy most is ezt fogom tenni. Csak ha lehet, akkor még inkább a híve lettem az Adidas új irányvonalának. Úgy látszik, az Adidas nagyon tudatosan bevett a buliba más német nagyvállalatokat, mert egyéb modellek gumitalpa (Continental) után a középtalp anyagát egy vegyipari góliáttal, a BASF-fel közösen fejlesztették ki. Amikor még csak olvastam a cipőről és képeket láttam róla, komolyan elgondolkoztam azon, hogy kísérletként veszek Nikecell golyócskákat, vagy egyszerűen kiveszek három marékkal egy babzsákfotelból, egy présgépben lapot csinálok belőlük, majd megfelelő formára vágom. Végül is a Boost-ban is hasonló termoplasztikus poliuretán golyócskák vannak. Jóanyámmal horgoltatok rá egy pszichedelikus mintázatú felsőrészt, összeragasztjuk, fröccsöntünk rá valami külső talpat, és kész. Ha már élelmiszer-diszkontokban a péksütemények mellett közvetlenül balra is árulnak futócipőket, akkor miért ne? Aztán az utóbbi néhány teszt után letettem erről a tervemről, lentebb ki is fejtem, hogy miért.

Az Ultra Boost azért is az egyik csúcsmodellje a vállalatnak, mert a teljes középtalpat a boost anyaggal töltötték meg, a saroktól a lábujjakig az utolsó négyzetmilliméterig plüsspuhaságú golyócskák garmadáját tiporjuk. Egy gramm hagyományos EVA-talpanyag nem került a tesztalanyunkba (kivéve a talpbetétet). Mondjuk, nekem már a Supernova Glide Boost megoldásával sem volt semmi bajom, ott ugyanis kb. 60% boost anyag mellé jutott hagyományos EVA is, főként a lábujjak alá… ahová gyakorlatilag már nem is kellene sok ütéscsillapítás, hiszen a talp elülső 10-20%-át csak az elrugaszkodásra használjuk… Oda meg még hatékonyabb is valami keményebb anyag. Ha valamiért előnyösebb, hogy full boost talpon fussunk, az a súly. Mert a gyártó azt ígéri, hogy könnyebb, mint a hagyományos EVA. Ígéri, de a gyakorlatban ez nem látszik olyan markánsan, lásd lentebb a súly tárgyalásánál. Egyébként másnak is feltűnt már, hogy mekkora szitokszó lett a „hagyományos EVA” kifejezés a marketing anyagokban? A gyakorlatban mégis minden gyártó alkalmazza az EVA-anyagokat, csak elkeresztelik másra… Na, mindegy. De ez idáig csak az elmélet volt, mert a gyakorlatban pont nem érdekelt, hogy a lábujjaim alatt hány százalék ilyen és olyan anyag van, a középtalp és a torsion-rendszer együttes működéséről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, még akkor is, ha erősen visszafogom magam. Ránézésre az egész cipőnek olyan „performance” hangulata van − vagy hívjuk félverseny vagy könnyített edzőcipőnek, kinek mi a szimpatikus. Éppen ezért nem sok jót vártam az első, lassabb tempójú, ismerkedő jellegű hosszú futástól. Aztán jött a meglepetés, mert egészen otthonos viselet volt, nem volt semmi diszkomfortérzetem, mint általában a félverseny cipőkben, ha lassan futok bennük. De futás közben nemcsak a vércukrom esett le, hanem a tantusz is: engem rendesen átvert az Adidas ezzel a Primeknit felsőrésszel. Mert a cipő csak optikailag tűnik könnyített cipőnek (meg a tudat, hogy a Flyknit vetélytársa), de a gyakorlatban ez egy teljesen hagyományos futócipő. Már csak azért is, mert a középtalp vastagsága elöl 23 mm, hátul 33,1 mm, drop 10,1 mm. Ezek bizony egy teljesen átlagos edzőcipő paraméterei, így papíron. Oké, akkor el is könyveltem magamban, hogy hosszút futni jó benne, de majd biztosan elvérzik a tempófutások során. De ezt is csak a régi beidegződések mondatták velem, mert igazából már a lassú tempó alatt lehetett érezni, hogy az Ultra Boost bizony jó lesz akkor is, ha kicsit odacsapunk a lovaknak. Nem lett igazam, a gyors futások nem jók voltak, hanem nagyon jók. Az Ultra Boost esetében is 4:30, de még inkább 3:30 p/km alatt igazolódik be az a tézis, hogy a futócipők fejlesztése nem csak arról szól, hogy formára vágunk valamilyen talpanyagot, rávarrunk – bocsánat, rászövünk – valami felsőrészt, és kész. Az Ultra Boost esetében is azt éreztem, hogy nagyon jó a középtalp anyaga, de ez csak a lehetőségét teremti meg annak, hogy valóban jó cipő szülessen. A kulcs a talp geometriai kialakításában keresendő. Mert igazából nemcsak a viszonylag vastag középtalp, hanem a súly sem indokolná különösebben, hogy az UB (nem Ultrabalaton!) gyors legyen. A súlyadatok erősen szórnak, a hivatalos 302 g, de a szintén hivatalos OZ-ban megadott adatot grammra átszámolva: 318 g. Sőt találtam még a két adatot megközölő 312 grammot is. Teljesen mindegy, melyik az igaz, mindegyik hármassal kezdődik, ami a mai mezőnyben egy tisztességes közepes osztályzatot kaphatna, mert manapság már a kategória belépő szintű modelljei is rendre 300 g alatt vannak (és 15000 Ft-tal olcsóbbak).

Egyszóval nem a cipő súlya miatt szerettem annyira a tempófutásokat, hanem a talp geometriája miatt. Mostanában több cipő tesztjénél is arra a következtetésre kezdek jutni, hogy a súlynál sokkal fontosabb a geometria (a következő néhány tesztben tessék majd visszaemlékezni erre a mondatra). Az Ultra Boost orr-része az átlagosnál jobban fel van ívelve, ez határozottan elősegíti a gyors elrugaszkodást. Ráadásul a saroktól lábujjakig való átgördülés is példásan gyors. Ez a torsion-rendszernek és a flexibilis talpnak közösen köszönhető. A torsion műanyag platformjának egyetlen részletét nem értettem csak, mégpedig azt, amelyik a cipő belső oldalán, a középtalpon látható. A boka alá pakolt keményebb középtalpanyagok (vagy az UB-ban is alkalmazott műanyag lapka) a stabilitást hivatottak szolgálni, csökkentve a boka befelé történő dőlését. Csakhogy az UB egy neutrális cipő, minek kellett ez ide? Ráadásul nem is éreztem kifejezetten azt, hogy a képen is látható műanyag lemezke fokozta volna a cipő stabilitását… Szóval erre rákérdeznék egyszer a gyártónál, hátha tud valami újat mondani. Egyébként az UB létezik stabil kiadásban is, már csak ezért sem értem a dolgot. De ezt sem negatívumként írtam le, inkább csak rejtélynek. A megoldás valami olyasmi lehet, hogy az Ultra Boost-ban már olyan vastagon pakolták a Boost anyagot, hogy kicsit instabillá válhatott a cipő, ezért alakították ki úgy a műanyag talpközepi platformot, hogy legyen egy belső oldali stabilitást támogató kis eleme is. Ha ez így van, akkor a Boost középtalpnak nemcsak jó tulajdonságai vannak, hanem hátrányai is. Egyébként a már tesztelt Supernova Glide Boost-ban nincs semmi plusz stabilitás, de ott nem is full boost talpról van szó, bőven raktak bele EVA-anyagot is (ez is a fenti teóriát támasztja alá).

 A fantasztikusan eltalált geometria mellett még egy dolgot kell kiemelni, ami a középtalphoz kapcsolódik. Korábban nem kellett nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, ha egy futócipő kiemelkedően párnázott, akkor cserébe merev. Ez így működött… Eddig. Az egész Boost azért nagy dobás, mert valóban kiemelkedően puha, viszont mellé még flexibilis is. Ezt a hagyományos EVA-anyagok nem tudják. És ez most nem saját szubjektív vélemény, hanem a labormérések eredményei (mind a puhaság, mind a flexibilitás tekintetében). Összességében a középtalp a cipő legjobban sikerült része, ahogy már mondtam is, a Boost anyag önmagában nagyon rendben van, de az Adidas még rátett egy lapáttal a fantasztikus talpgeometriával. Így tudták elérni, hogy nagyobb távokat is jó a cipőben futni (főként a Boost anyag miatt), de a rövid, gyors futásokat is támogatja a cipő (geometria). És ezért nem vágtam bele a sufni-futócipő gyártásba, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy az anyaghasználat mellett legalább akkora tudomány a talp morfológiájának kialakítása. Talán a szörfdeszkagyártáshoz tudom hasonlítani a dolgot. Ott is szinte minden deszka hasonló alapanyagból készül, de sorok állnak egy-egy befutott deszkakészítő műhelye előtt, mert az egyedi geometria az, ami meghatározza a deszka tulajdonságait, és annak kiszámítása külön tudomány.

Éppen ezért már kicsit visszafogottabban írok az UB áráról, mert először az arcpirító jelzőt szerettem volna odabiggyeszteni a 180 dolláros, azaz 50 000 Ft-ot meghaladó listaár mellé. Az anyaghasználat nyilván nem indokolja ezt az árat, de az is egyértelmű, hogy valóban sok fejlesztői munkaóra van a talpban, mert egyéb Adidas-modellen nem láttam az UB talpgeometriáját, tehát nem arról van szó, hogy egyik cipőről átpakolták a másikra és kész. Ezt pedig valahol meg kell fizetni… De az 50 000 Ft azért így is rettenetesen sok. Azt hiszem, ha valamelyik cipőnél érdemes kivárni az akciós árat, akkor az az Ultra Boost. A Ft/km mutató kiszámolásával is bajban vagyok kicsit, mivel egy dolgot következetesen elhallgat a gyártó, ez pedig a Boost anyag élettartama. Amit nem hivatalos körökből hallani lehet: ez sem bír többet 1000 km-nél. Tehát csak a komfortfokozat nőtt, a megtehető km-ek száma nem. Akkor maradjunk a könnyen kiszámolható 50 Ft/km költségnél, ami fajlagosan sem teszi a legolcsóbb cipővé az UB-ot… És akkor még finoman fogalmaztam.

Már csak egy dolguk maradt a tervezőknek: olyan külső gumitalpat kreálni, ami nem teszi tönkre a középtalp flexibilitását. És ez is sikerült. Mégpedig a gumitalp szerkezeti kialakításával, ami leginkább egy hálóra hasonlít. A gumi anyagába kis ablakok vannak vágva, amiken keresztül láthatjuk a Boost anyagot. Ráadásul eleve elég vékony anyagú, tehát a hajlékonyság megmaradt. Mégis a gumitalp lett az egész cipő leggyengébb pontja, mert a talp struktúrájának tervezése annyira lekötötte a figyelmet, hogy a gumi anyagára már nem maradt energia. Amennyire dicsértem a rokon Supernova Glide Boost talpát, ezt annyira le kell, hogy pontozzam. Már a talpból kiálló kis bütyköket sem értettem. Miért kellenek ilyenek aszfaltra? Egy darabig azzal nyugtattam magam, hogy legalább egészen jól fog a talp a füvön is, de amikor kis idő után megjelentek az első kopásnyomok, már biztos volt, hogy az Adidas mérnökei elkottáztak valamit. Mert az Ultra Boost gumitalpát is ők követték el, ez nem a Continental terméke, mint már annyi rokon cipőn. A tapadással semmi gond, az nagyon rendben van, de még a sokat kritizált Nike Lunarglide 1-es talpa sem kopott ennyire gyorsan. Tartóssági tesztet nem végeztünk a cipővel, mert akkor nem maradt volna kapacitás más csukákra, de a gumitalp kopása olyan mértékű volt, hogy simán el tudom képzelni azt is, hogy a cipő élettartamának végére teljesen a Boost anyagig lekopik… Vagy hamarabb. Kár érte, mert a pókhálós szerkezet amúgy nagy dobás, valóban egészen flexibilis a talp, biztos vagyok benne, hogy meg lehetne találni azt a talpanyagot, ami jól is tapad, és sokkal kevésbé kopik. Nem is kellene érte messzire menni, az Adidas Supernova Glide Boost talpán ilyen van, tessék átrakni. És lőn, ez a kívánságom nagyon hamar teljesült, mert a teszt megjelenésének időpontjában már kapható néhány helyen az Ultra Boost 2, aminek már Continental gumitalpa van, és már jutott el hozzánk olyan infó, hogy sikerült megszüntetni az extra gyors kopást. Úgy legyen.

Az alábbi képen látható, hogy a tesztben végigsorolt hozzávalók egymás mellé kiterítve nem is tűnnek olyan sok anyagnak.

Ebben a videóban pedig az látszik, hogy az alapanyagok cipővé főzése sem kíván meg egy boszorkánykonyhát, a gyártási folyamat meglepően sok élőmunkát tartalmaz, nincs agyon automatizálva. Mondjuk ezért is készülnek a futócipők a Távol-Keleten.

Összességében az egész konstrukció nagyon izgalmas és újszerű, tudja ezt maga a gyártó is, logikus is volt, hogy a marketingesek nem sokat sz@roztak, amikor valami szlogent kerestek a cipőnek. Ezt bírták kitalálni: „A valaha volt legjobb futócipő”. Nyilván sok munkaóra van ebben a szlogenben…

És milyen lehet a világ legjobb futócipője? Ha elvonatkoztatunk a minimalista irányzattól, akkor szerintem valami ilyesmi: überpuha, mégis flexibilis, jól szellőző, mégis tartós, jól illeszkedő, valamint könnyű. Az első kettőt kipipálhatjuk (ami hatalmas fegyvertény), a szellőzés mondjuk rendben van, a felsőrész tartóssága is oké lehet (a boost középtalp tartósságáról sajnos nincs adatunk), de itt van a súly. A többi kritizált részletet ki lehet javítani, hiszen a gumírozott nyelvrész szorosságán lehet módosítani, a műanyagok helyett lehet szövött részt alkalmazni, viszont ha továbbra is ilyen vastag marad a Boost talp, akkor a súlyon érdemben nem fognak tudni csökkenteni. Egyszóval szerintem nem ez a világ valaha volt legjobb futócipője, de kétségtelen, hogy kicsit kilóg a mezőnyből, vannak olyan erényei (kiváló párnázottság mellett is kiváló flexibilitás), amit más cipő nem nagyon tud, sőt még fejlődési potenciál is van benne, de a korlátai is egyértelműen látszanak (ha a súlyát csökkenteni akarják, akkor bizony a puhaságából is lejjebb kell adni).

Hogy legyen a tesztben egy kis személyes coming out is: ennél a cipőnél kellett a legtöbbet osztanom-szoroznom, hogy kinek is ajánlom. Ebből is látszik, hogy a modell kitört a hagyományos futócipők köréből, nem lehet sablonosan gondolkozni vele kapcsolatban. Egy biztos, bátran választhatják a cipőt olyanok, akik 20 km feletti távokat is futnak aszfalton, de rendszeresen végeznek gyorsító edzésmunkát, résztávoznak. Sőt, én az Ultra Boost-ot ideálisnak tartom maratoni versenyzésre, feltéve, hogy a gumírozott nyelvrész nem túl szoros az adott felhasználónak. Igen, még úgy is ajánlom versenyzésre, hogy a súlya nem erre predesztinálja a cipőt, de nem is a 2.20-on belüli maratoni versenyzők fogják választani, hanem a 3 órán bőven kívül futók. Ha valaki igényli a párnázottságot verseny közben is, annak ideális választás, gyorsan futni jó benne, ezekért bevállalható az a 30-50 g súlytöbblet, amivel nehezebb egy könnyített edzőcipőnél. Már utaltam rá, hogy magas lábboltozatú futók ne válasszák az 1-es szériát, mert szoros lesz nekik. És a pronáló lábú futókat se tévesszen meg az, hogy ott van az a kis stabilizáló lemezke a talp oldalán, ez akkor is egy neutrális cipő (nekik ott van az Ultra Boost ST). Hogy mindenki jobban el tudja helyezni az UB-ot a futócipők között, árban és kategóriában az Asics Gel Nimbus, a Brooks Glycerin, a Mizuno Wave Enigma, míg műszaki kialakításban a már emlegetett Nike Flyknit Lunar a vetélytársa. Azért is hívtam segítségül a riválisokat, mert a futások közben visszatérő gondolatom volt, hogy nagyon jó az Ultra Boost, de ha választanom kellene, egy igazán hosszú aszfaltos futáshoz inkább egy Brooks Ghost-ot vagy Glycerin-t húznék fel. Egy rövidebb, de gyorsabb futáshoz már jobb választás az UB, mint a felsorolt vetélytársak, de ide meg leginkább egy Mizuno Wave Rider-t választanék. Leginkább egy iramváltásos edzés az, ahol kiaknázható az UB valamennyi előnyös tulajdonsága. Persze nem életszerű, hogy ahány edzés, annyi csuka, de talán így tudtam érzékeltetni, hogy milyen jellegű cipő is az UB. Sokoldalú, de minden területen vannak gyenge pontjai. Ha ellenkező irányból nézem, akkor nem egy tökéletes cipő, de minden területen hoz annyit, hogy jó választás legyen azoknak, akik egyetlen cipőt akarnak csak használni edzésre, versenyzésre. És azért az egyért hajlandóak sokat fizetni…

Ha mindig az elsők között szeretnél értesülni az új tesztek megjelenéséről, kedvelj vagy kövess minket a futocipoteszt.hu facebook oldalán.

Tartalomhoz tartozó címkék: teszt
Gyártók